C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.3. A nádor személye (1342–1530) - 1.3.2. Kikből lettek nádorok? Meddig viselték a hivatalt?
A NÁDORI MÉLTÓSÁG BETÖLTÉSÉNEK MÓDJA ÉS SZABÁLYOZÁSA (1342–1562) 135 8. táblázat. Kikből lettek nádorok? Bárói méltóságból jöttek Ispánságból jöttek Egyéb helyről vagy okból jöttek udvari „mesterekből” egyéb tisztségből Ajtónállómester 2 erdélyi vajda 3 turóci ispán 1 királyi rokon 1 Lovászmester 1 országbíró 3 somogyi, zalai és zarándi ispán (Bátori István újra) 2 személynök 1 Asztalnokmester 1 bán (macsói 2; szlavón 1; horvátszlavón 1) 4 temesi ispán 1 szepesi gróf 2 Összesen: 22 (20 személy) 4 13 (1+2) 3 2 A vizsgált 188 évben a legtöbb nádori méltóságot elnyert személy bárói méltóságokból érkezett: 22 alkalomból 17-szer, azon belül a kétharmaduk valamelyik nem udvari méltóságból jutott fel a világi ranglétra tetejére. Az Anjou-korban (1342–1386, Zsámboki Miklóstól Lackfi Istvánig) a nádori méltóságot elnyerő hét személy közül korábban öten területi hatalommal járó posztról (erdélyi vajda, bán, ispán), egy-egy személy pedig bírói méltóságról (országbíró) és a király rokonságából érkezett. A Zsigmond-kori (1392–1437, Ilsvai Leustáktól Hédervári Lőrincig) öt nádorból hárman udvari méltóságból, ketten területi hatalommal rendelkező bánokként, míg egy személy ismét a bírói tisztségből (országbíró) jutott a nádori hivatalba. A Hunyadi-korban (1447–1486, Garai Lászlótól Szapolyai Imréig) tisztséget viselt három személyből egy-egy érkezett területi hatalomból (bán), udvari, illetve bárói méltóságból. Végül a Jagelló-kori (1492–1526, Szapolyai Istvántól Bátori Istvánig) öt nádorból (amely hét alkalmat jelent) egy-egy személyt választottak területi (temesi ispán), illetve bírói (országbíró) tisztségből, kettőt pedig bárói méltóságból (asztalnokmester és szepesi gróf). A nádori posztot elnyerők korábbi tisztségei alapján látszólag nem lehet különbséget tenni közöttük, más a helyzet azonban, ha azt vizsgáljuk meg,