C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)

1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.3. A nádor személye (1342–1530) - 1.3.2. Kikből lettek nádorok? Meddig viselték a hivatalt?

A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA

136

hogy melyik tisztségről mely időszakokban érkeztek többen (lásd a 9. táb

lázatot; Bátori István két újbóli nádorságát nem vettem figyelembe).

9. táblázat. A

nádorok korszakok szerinti korábbi tisztségei

Honnan

Anjou kor

Zsigmond kor

Hunyadi kor

Jagelló kor

Össz.

Bárói bírói tisztség (országbíró)

1

1

0

1

3

Területi hatalommal (is) rendelkező

erdélyi vajda

3

0

0

0

3

bán (horvát, szlavón, macsói)

1

2

1

0

4

temesi ispán

0

0

0

1

1

gróf („Szepesség ura”)

0

0

1

1

2

turóci ispán

1

0

0

0

1

összesen

5

2

2

2

11

Udvari méltóság

ajtónállómester

0

1

1

0

2

asztalnokmester

0

0

0

1

1

lovászmester

0

1

0

0

1

összesen

0

2

1

1

4

Királyi rokonság

1

0

0

0

1

Nem bárói bírói tisztség

0

0

0

1

1

Összesen

7

5

3

5

20

A kép meglehetősen árulkodó az egyes tisztségek királyi udvarbeli súlyára nézve, illetve udvarbeli megítélése, valamint másik oldalról a király és tanácsosainak politikai akaratának érvényesülése szempontjából. A nádori hivatal felé vezető úton az Anjou-kor teljes időszakában a legjobb „ugródeszkának” az erdélyi vajdaság tekinthető: 1356-ban, 1372-ben és 1386-ban is e méltóságról kerültek a hivatalba. A Zsigmond-kortól, egyészen pontosan Lackfi István leváltásától fogva a korábban erdélyi vajdaságot viselt személyek teljesen eltűntek a nádori hivatalból. (Ennek egyik oka talán a következő fejezetben részletesen elemzendő „nádori honor” megszűnése lehetett. 1402 után a nádorok ugyanis nem kaptak területi hatalmat,839

és ilyenformán az erdélyi vajdák számára, akik gyakorlatilag „al

-839 Engel P.: Királyi hatalom 48.