C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.2. A nádori tisztség betöltése - 1.2.5. A nádorváltások a Jagellók uralkodása idején
A NÁDORI MÉLTÓSÁG BETÖLTÉSÉNEK MÓDJA ÉS SZABÁLYOZÁSA (1342–1562) 115 1526. április 23-ról ismerjük.772 A következő napon összeült az országgyűlés, ahol egyből megindult a vita a régi és új nádor hívei között; mindezt látva Verbőci pár nappal később – Burgio beszámolója szerint április 28-án – felment a királyi palotába és felajánlotta lemondását a királynak azzal, hogy „erőszakkal szerezte s nem jogos úton”. A király nem fogadta el azt, hanem szállására küldte a nádort, mire Verbőci megijedve a közhangulattól elmenekült Budáról. Másnap, 29-én a király némi huzavona után lement az országgyűlésre, ahol visszahelyezte Bátorit a nádorságra.773 Április 30-án a budai vár alatt ülésező nemesség azt kérte a király tól, hogy „erősítse meg a nádort hivatalában életfogytiglan s ne lehessen őt tisztétől megfosztani, csak valami igen nagy ok miatt, Verbőczyt pedig nyilvánítsa Őfelsége lázadónak”.774 A nemesség kérésének pár nappal később foganatja lett. Az országgyűlésen hozott törvények király által is megerősített dekrétumának 22. cikkelye foglalkozik a kérdéssel: a nádort csak törvényes úton lehet tisztségétől megfosztani (1. §), amelynek olyan súlyosnak kellett lennie, hogy annak fővesztéssel kellett járnia (2. §); ennek hiányában a nádor a tisztségét élete végéig viselheti (3. §). A 4. § szerint a királynak minderről oklevelet kell adnia, amelyet a Szent Koronával együtt kell őrizni.775 Az utóbbi paragrafus értelmében a király május 5-i (illetve május 9-i)776 oklevelével egyrészt a saját hatalmából, másrészt pedig a főpapok, bárók, előkelők és az országlakosok tanácsával Verbőci Istvánt777 és Szobi Mihályt levelesí tette és hűtlennek nyilvánította, egyúttal pedig ugyanazok tanácsával a nádori tisztséget Bátori Istvánnak, akitől annak idején azt jogtalanul vették el, visszaadja és visszahelyezi korábbi méltóságába.778 Majd gyakorla tilag a törvénycikkely szövegét megismételve leszögezte, hogy a nádort, mivel „régi szokás szerint a mi országunkban az országgyűlésen az ország összes rendjének szavazata által szokás nádorokat választani, akik a kirá-772 DL 24281. 773 Burgio 59–61.; Archontológia 1458–1526. I. 83. 774 Burgio 61. – Az első oklevelét 1526. máj. 15-ről (DL 99338.) ismerjük. 775 CJH I. 846–847.; DRMH 4. 270–271. 776 Katona XIX. 596–598.; Kovachich M. G.: Supplementum III. 66–68. (a szövegük némileg eltérő, részletes elemzésüket lásd a Függelék 2. fejezetében). 777 Vö. Bónis Gy.: Hűbériség és rendiség 375. 778 „...ex pleno consilio dictorum prelatorum, baronum, procerum ac regnicolarum nostrorum decrevimus et deliberavimus, ut ipse magistratus eidem Stephano de Bathor, cui sine causa, iniuste indebiteque abrogatus erat, restituatur eciam in pristinam auctoritatem ac dignitatem reficiatur” (DL 63047., a szöveg kiadását lásd a Függelék 2.1. fejezetében).
