C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.2. A nádori tisztség betöltése - 1.2.5. A nádorváltások a Jagellók uralkodása idején
A NÁDORI MÉLTÓSÁG BETÖLTÉSÉNEK MÓDJA ÉS SZABÁLYOZÁSA (1342–1562) 113 bizonytalankodás után úgy döntött, hogy „a nádort azonnal tegyék le, mert ez a hivatal a nemességet illeti s ennek betöltésénél övék az első szó. Rögtön meg is választották nádorrá Verbőczy Istvánt s megbízták vele, hogy kérje meg Őfelségét, kegyeskedjék a választást megerősíteni.” A király beleegyezett a nemesség döntésébe, mire azok „az új nádort vállukra emelték – ahogy ez náluk szokás”.754 A következő napon (július 6-án) a király ismét megjelent a gyűlésen és „nádorrá nyilvánította Verbőczyt”,755 ugyan akkor pedig megfeddte a nemeseket, hogy olyan tisztségviselőket is választottak (Várdai Pált kancellárnak és esztergomi érseknek, Drágfi Jánost országbírónak, Kanizsai Lászlót meg kincstartónak), akiknek kinevezési joga őt illeti.756 Végül azonban a nemesség által megválasztottak kö zül Drágfi Jánost kinevezte Lajos király.757 E méltóság mellett a kincstar tóságban is változás történt, igaz, erre már az országgyűlés befejezése után került sor. A nemesség ugyanis már Hatvanban leváltotta Thurzó Eleket a hivatalról és új kincstartót választott Kanizsai László személyében, de őt a király nem fogadta el. A jelek szerint nem a kincstartó leváltásával volt gondja a királynak, hanem a kinevezett személyével, mivel július 16-án az uralkodó is menesztette Thurzót, és Szapolyai János erdélyi vajda szervitorát, Szegi758 Dóci Jánost nevezte ki. 759 Bátori István nem fogadta el ismételt leváltását,760 ám az országgyű lésről jobbnak látta távozni: először rövid ideig Cserép várában, majd az ősi birtokon, Ecsed várában húzta meg magát.761 Innen azonban még a hónap végén visszatért Budára és július 28-án már megjelent az országgyűlés után tartott első királyi tanácsülésen, hogy elfoglalja helyét mint nádor. Az újonnan választott nádor, Verbőci István természetesen nem engedte ezt, aminek következtében vita alakult ki közöttük. Végül Szalkai László esztergomi érsek meggyőzte Bátorit, hogy egy időre vonuljon 754 Uo. (az összes idézet erről az oldalról származik). 755 Archontológia 1458–1526. I. 91., első, nádorként aláírt levele 1525. júl. 26-ról ismert (DF 271147.). – Megválasztásához VII. Kelemen pápa is gratulált 1525. aug. 8-i levelében (Brevia Clementina 110.), amit Verbőci szept. 30-i levelével köszönt meg (ETE I. 216.). A pápa később is figyelemmel kísérte az eseményeket (vö. Brevia Clementina 132–133. [1526. jan. 21.]). 756 Burgio 22. 757 Az első oklevelét 1525. aug. 17-ről (DL 47644.) ismerjük. 758 DF 247773.; Kubinyi A.: Belpolitika Mohács előtt 93. 759 1525. júl. 17. (DF 247767.); Soós F.: Kincstartók 64., Archontológia 1458–1526. I. 134–135. 760 Vö. Burgio 59–60. – Lásd még erre az Újlaki-hagyaték ügyében Bátori István által készített (készíttetett) magyar nyelvű fogalmazványt: Középkori leveleink 120–123. 761 C. Tóth N.: Ki kicsoda 40.
