C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.2. A nádori tisztség betöltése - 1.2.5. A nádorváltások a Jagellók uralkodása idején
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 112 helyezték a tisztségbe.745 A dietán történtekből és az azt megelőző tárgyalásokból tárgyunk szempontjából most csak annyi fontos, hogy Bátori újbóli nádorságát a bárókon kívül éppen az a „nemesség” szorgalmazta legjobban, amelyik az elmúlt évben letételét követelte.746 A restitúcióra valamikor szeptember 12. – amikor Bátori András és felesége, Rozgonyi Katalin meg örököseik, illetve magszakadásuk esetén András testvérei, György lovászmester és István kaptak iktatási parancsot néhai Rozgonyi István javaiba747 – és 19. 748 között került sor. Bátori első nádori kiadványát szep tember 25-ről ismerjük.749 Tisztségét ezúttal alig tíz hónapon át viselte (az utolsó oklevele 1525. június 18-ról ismert750 ), mivel a június 24-re összehí vott hatvani országgyűlésen ismét leváltották.751 Az események meglehetősen jól ismertek Burgio pápai követ beszámolóiból: július 4-én a jelen lévő király előtt a nemesség nevében szónokló Verbőci István azt kérte a királytól, hogy cserélje le összes tisztségvise lőjét. Beszédére először Szalkai László esztergomi érsek, kancellár válaszolt, majd Bátori István nádor emelkedett szólásra. Felvetette, hogy a király tisztségviselőit nem ildomos hivataluktól bírói ítélet nélkül megfosztani, és ő kész az eljárásnak alávetni magát.752 A harmadik felszólaló az országbíró, Sárkány Ambrus volt, de védekezése annyira balul sikerült, hogy kénytelen volt elmenekülni. Másnap Lajos már nem jelent meg személyesen, hanem követei útján azt üzente, hogy kész vizsgálatot indítani azon tisztségviselők ellen, akiket a nemesség megvádolt.753 A tömeg némi 745 Vö. Szabó Dezső álláspontjával, aki szerint „különös azonban, hogy a nádor visszahelyezése miatt egy szó sem hangzik fel a gyűlésen. Különben ennek teljesen megfelelőjét láttuk a letételénél. Akkor Báthory nem tiltakozott egy szóval se a méltóságtól való megfosztása ellen. Nem is lehetett. A király személyes akaratából lett nádor, a felség szabad tetszése szerint bánhatott vele. A nádor fölött való szabad rendelkezése jogát Lajos mindig fenntartotta magának” (Szabó D.: II. Lajos-kori ogy. 70–71.); korábban ennek éppen az ellenkezőjét írta (uo. 62.)! 746 Az eseményekre – amelyeknek forrásanyaga koránt sincsen feldolgozva – lásd Szabó D.: II. Lajos-kori ogy. 67–71.; Uő: Küzdelmeink 193–197.; Kubinyi A.: Országgyűlési küzdelmek 134–135. 747 Bátori oklt. 339–341. 748 Vö. Burgio követ és a lengyel követek szept. 19-i jelentéseivel (Mon. Vat. II/1. 36., Acta Tomiciana VII. 84.; Archontológia 1458–1526. I. 82.). 749 DL 70114. 750 DL 67371. (1525. jún. 18., Váralja). 751 Az előzményekre és az országgyűlésen történtekre lásd Szabó D.: II. Lajos-kori ogy. 84–96.; Uő: Küzdelmeink 208–218.; Kubinyi A.: Országgyűlési küzdelmek 140–147. 752 Burgio 20–21. 753 Burgio 21.
