C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.2. A nádori tisztség betöltése - 1.2.5. A nádorváltások a Jagellók uralkodása idején
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 108 Burgo császári követ március 14-i jelentésében tűnik fel, amely szerint úgy hiszi, hogy leteszik a nádort, aki ellen határtalan a zúgolódás (et cre do, quod palatinus deponetur, contra quem sunt infiniti clamores). 713 En nek, véleményem szerint, az elsődleges oka az volt, hogy Bátori helytartó és Thurzó Elek kincstartó az előző évi országgyűlésen megajánlott adót az utolsó dénárig behajtatták,714 s ez egyrészt az adószedés módjának meg változása (azaz a banderiatus urak és decempersoná k birtokairól teljes összeget kellett szedni),715 másrészt pedig az addig lazább adófizetéshez szokott főurak és nemesek között határtalan ellenérzéseket keltett.716 E nádorellenes hangulat egyik szítója a jelek szerint Bornemissza János volt, aki március elején szinte megszállott módon írta leveleit Prágába, amelyekben a végek és az ország készületlenségét, azaz tulajdonképpen a két kapitány, Bátori István nádor és Szapolyai János erdélyi vajda alkalmatlanságát panaszolta.717 Így Szatmári György érsek március 10-i leve lében hiába számolt be a vajda havasalföldi sikereiről,718 illetve Gosztonyi János győri püspök, királynéi kancellár február végi leveleiben pedig arról, hogy a Budán megjelent főurak milyen intézkedéseket hoztak a török veszély elhárítására,719 ezek már nem sokat segíthettek. Mindezt Szapo lyai János is érzékelhette, ezért április 2-án személyesen jelent meg Olmützben, ahol beszámolt a török front híreiről.720 Ezek után némileg meg lepő módon, néhány nappal később a király és tanácsosai jelenlétében önként lemondott a főkapitányságról, ám a király a kérdés megtárgyalását az országgyűlésre halasztotta.721 Április 8-án aztán a nádortól is levél ér kezett a királyhoz, amelyben többek között sürgette hazatérését.722 Bátori István minden bizonnyal azért nem utazott a királyi pár elé személyének tisztázására, mivel egyfelől királyi helytartói tisztségét becsülettel teljesítette – vélte ő –, másrészt pedig mivel – joggal gondolhatta úgy –, hogy 713 Uo. 198. 714 Minderre lásd bővebben C. Tóth N.: 1522. évi költségvetés. 715 1521. évi törvény 23. cikkelye (DRMH 4. 248.; CJH I. 797.). 716 Vö. az 1523. évi György-napi országgyűlésen elhangzott panaszokkal (Kubinyi A.: Országgyűlési küzdelmek 133.). 717 Helytartói oklt. 181–185. (Bornemissza János 1523. márc. 2-i és 3-i levelei). 718 Uo. 191., vö. C. Tóth N.: Havasalföldi hadjárat. 719 Uo. 176–180. 720 Uo. 208. 721 Uo. 212. 722 Uo. 214.
