C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.2. A nádori tisztség betöltése - 1.2.5. A nádorváltások a Jagellók uralkodása idején
A NÁDORI MÉLTÓSÁG BETÖLTÉSÉNEK MÓDJA ÉS SZABÁLYOZÁSA (1342–1562) 107 ményekbe.703 A végeredmény ismeretes: a király ígéretéhez híven, május 28-án, a budai vár előtti téren gyűltek össze, ahol megtörtént a szavazás.704 A szavazás végeredményéről, noha mindkettő Alvise Bon követ jelentéseire megy vissza, kétféle hagyomány maradt fenn. A frissen küldött levelében 55 szavazatról tud, amiből 26-ot Bátori, 17-et Szapolyai – és a maradék 12-t pedig nyilván Újlaki – kapott meg.705 Ezzel szemben a haza érkezésekor készített zárójelentése szerint Bátori 57, Szapolyai pedig 27 szavazatot kapott,706 azaz legalább 84 személy szavazott. (Alvise Bon je lentősen eltérő számadataira egyelőre nem tudok magyarázatot adni.) Bátori István nádor – aki egyébként a nádori méltóság elnyerése után is megtartotta a temesi ispáni és az Alsó részek kapitányi tisztségét707 – első kiadványát 1519. június 5-ről ismerjük.708 A hivatalát első alkalommal négy éven keresztül viselte, az utolsó oklevelet 1523. május 13-án állították ki a nevében.709 A nádori méltóságról a György-napra összehívott országgyűlésen710 váltotta le a király. Letételének okairól szólva Szabó Dezső úgy látta, hogy arra azért került sor, mert a nemesség – jogosan – megvádolta a nádort az adó elsikkasztásával, hamis pénz verésével, illetve a törökkel történő folyamatos kollaborációval, és jóllehet a Prágából hazatért király tudta, hogy a nádor elleni vádak erősen túlzóak, mégis hitelt adott annak.711 Bátori István leváltásának körülményeiről az okleveles adatok, valamint Andrea dal Burgo és Siegmund von Herberstein követek jelentései alapján a következőket mondhatjuk. Március elejéig a király és Szalkai László kancellár Bátorihoz írott leveleiből úgy tűnik, töretlen a bizalom a nádor–helytartó iránt.712 Az első hír a nádor leváltásának szándékáról 703 Az 1519. április–májusi események alaposabb feltárása még várat magára; az eddig ismert – Sanuto tudósításai (vö. Szabó D.: II. Lajos-kori ogy. 39–40.; Uő: Küzdelmeink 170–172.) – és ismeretlen források – Giuliano Caprile ferrarai követ 1519. jún. 12-i jelentése (ASMo Ambasciatori b.4/23,8c 9v–11r. [www. vestigia.hu: Infocus 1872. sz.]) – alapján meglehetősen ellentmondásos történet képe rajzolódik ki. 704 Archontológia 1458–1526. I. 82. 705 Sanuto II. 146.; Szabó D.: II. Lajos-kori ogy. 39–42.; Uő: Küzdelmeink 171–172. 706 Balogh I.: Velenczei diplomaták XXXI–XXXII. 707 Archontológia 1458–1526. I. 125. 708 DL 97676. 709 DL 23750., az oklevél szövege alatt jobbról Ellyevölgyi János ítélőmester kézjegye; Archontológia 1458–1526. I. 82 710 Az országgyűlésre összefoglalóan lásd Kubinyi A.: Országgyűlési küzdelmek 129–134. 711 Szabó D.: II. Lajos-kori ogy. 60–62. 712 Helytartói oklt. 185., 189–190. (1523. márc. 5., 8. és 9.).
