C. Tóth Norbert: A Magyar Királyság nádora. A nádori és helytartói intézmény története (1342–1562) - Századok Könyvek (Budapest, 2020)
1. A nádori méltóság betöltésének módja és szabályozása (1342–1562) - 1.2. A nádori tisztség betöltése - 1.2.5. A nádorváltások a Jagellók uralkodása idején
A MAGYAR KIRÁLYSÁG NÁDORA 106 püspökök, Móré Fülöp egri és Paksi Balázs budai prépostok, György őrgróf, Szapolyai János, Várdai Pál kincstartó, Bornemissza János, Drágfi János, Sárkány Ambrus, illetve az ülnökök közül Ártándi Pál, Glésán Miklós, Amadé István és Kenderesi Mihály vett részt.692 Mint látható, az országgyűlés kezdete előtt politikai „nagyüzem” volt Budán. Ám Szapolyai693 nem várta meg az országgyűlés megnyitását, ha nem visszatért Erdélybe: április 28-án már Görgényből keltezett,694 május első harmadában pedig Vásárhelyen tartott gyűlést a székelyeknek.695 In nen a hónap második felében Segesvárra ment,696 ahonnan június elején Udvarhelyre697 tért. Erdélyi útja hátterében – túl azon, hogy gyűlést tar tott698 – talán az állhatott, hogy nem tartott igényt – vagy az udvarban nem akarták kinevezését699 – a nádori posztra, és mivel a többiekkel meg állapodtak Bátori István megválasztásában, visszatért tartományába. Ennek azonban a jelek szerint ára volt. Habár a vajdában minden bizony nyal felmerülhetett,700 hogy apjához és nagybátyjához hasonlóan elnyerje a legfőbb világi méltóságot, de erdélyi vajdaságának hatalmi-politikai, illetve a királytól701 – és valószínűleg a szövetségesei tanácsából is – ekkor elnyert birtokadományozási jogköre kellő visszatartó erőt jelentett a kandidálástól.702 Minderről azonban nem mindenki tudott, illetve tudhatott. Az országgyűlésen a külföldi követjelentések szerint a nádorválasztások történetében először hármas jelölés történt: a temesi ispán neve mellett – a megállapodás ellenére – a vajdáét és Újlaki Lőrinc hercegét is előterjesztették a választásra. A források szerint az országgyűlésen a nemesség tömegesen, ráadásul fegyveresen jelent meg, beleszólást követelve az ese-692 DF 283453., idézi Kubinyi A.: Belpolitika Mohács előtt 74. 71. jegyzet és Uő: Királyi titkárok 13. 693 Szapolyai és Bátori viszonyára, a korábbi negatív képet cáfolva lásd C. Tóth N.: Legenda nyomában. 694 DL 29396.; még május 1-jén is ott van (DF 275311–2.). 695 Máj. 3–9.: DL 67260., 36402., DF 255098., 275310., DL 29974., DF 255099. 696 Máj. 15–25.: DF 261211., 277761., DL 23170., 29397. 697 Jún. 2–11.: DL 29975., DF 244480. 698 Neumann T.: Dózsa legyőzője 100. 699 Neumann T.: Két nádor és egy vajda 41. 700 Vö. egy 1519. márc. 8-i, Egerben kelt, az egri püspökhöz szóló levéllel (Szabó D.: II. Lajos-kori ogy. 149.). 701 Alvise Bon jelentése szerint, már amennyiben hihetünk értesülésének, Bátori volt a király favoritja (Balogh I.: Velenczei diplomaták XXXI .). 702 Neumann T.: Vajdai adományozás 264–265., 267.; vö. Szabó D.: II. Lajos-kori ogy. 39.
