Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D13] 1963. július 14. László Gyula: A Keszthely-kultúráról
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK 83 sunkat. Önöktől, történészektől pedig egyszerre kérek türelmet s türelmetlenséget: türelmet ott, ahol nem lehet, nem szabad sietnünk, türelmetlenséget ott, ahol úgy látják, a dolgok megértek, s mi tétovázunk. Budapest, 1963. január 6-án. (László Gyula) Forrás: LGYDA (másolat)111 [D13] 1963. július 14. László Gyula: A Keszthely-kultúráról (gépelt, kézzel aláírt másolat; kézzel szignált kísérőlevéllel Castiglione László számára) Előadás az 1963 őszén Budapesten megrendezendő szláv régészeti konferencia részére. Lehetőleg francia fordítást kérek. A „Keszthely kultúrá”-ról (vázlat) A műveltség kérdései közül most csak egyet vizsgálok: a griffes–indás övű népesség sorsát az avar állam politikai bukása (800 körül) utáni időkben. Vázlatom egy nagyobb, készülő tanulmányom kialakult s még alakulóban lévő kérdéseit tárja a konferencia elé, s éppen ezért nagy érdeklődéssel várom a hozzászólásokat. 1. Elöljáróban röviden felidézem azokat a véleményeket, amelyek a griffes– indás csoport népéről a magyar kutatásban kialakultak. Tudott dolog, hogy Hampel József a griffes–indásokat hun–szarmata alapnépességnek vélte, amely megérte az avar kort. Alföldi András az 568-as avar honfoglalás két etnikuma közül a belső-ázsiai, igazi avar népet látta bennük. Fettich Nándor, Horváth Tibor és Csallány Dezső a honfoglaló avarok kései utódainak vélte őket, és úgy gondolta, hogy valamilyen divatváltozás következtében tértek át a bizáncias jellegű műiparukról a késő hellenisztikus– belső-ázsiai jellegű bronzöntésre. Munkásságukban lényegesnek érezzük, 111 Kézzel írott széljegyzet az első oldal tetején: „Előadás a Történettudományi Intézetben 1963. január 30-án (?) LGy”.
