Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D12] 1963. január 6. László Gyula: Régészet és történelem
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK 81 tanulságokon. De a felismerések egyúttal arra is példát szolgáltatnak, hogy mennyire óvatosnak kell lennünk a néprajzi, társadalomtörténeti párhuzamok felhasználásánál, nehogy sémába fullasszuk a történelmet. Pl. az avar tízes rendszer legszebb párhuzama a mongol társadalomban található, de megvan a magyaroknál, székelyeknél s máshol is. Mégis hiba lenne pl. a mongol társadalomról való tudásunkat egyszerűen rávetíteni az avarra, mert más előzmények, más körülmények közt jött létre. Így magam is csak felhívtam e párhuzamosításra a figyelmet, jórészt azért is, hogy még érzékenyebben figyeljünk az avar anyag hasonló jelenségeire, s ezek szaporodtán pontosabban rajzolhassuk meg az avar társadalom alakulását. A túl korai „eredmények” a többi kutatóknál veszélyes feltevésekre csábíthatnak, amelyek elszakadnak a történelem valóságától. Példa erre, mondjuk, a honfoglalók „lovasnomáddá” való minősítése, s az erre épülő számtalan következtetés. A kérdés azonban bonyolultabb ennél, s erre utal a fent ismertetett térképsorozat is, mutatván a földműveléssel való összeforrottságot. Vigyáznunk kell tehát a párhuzamok érvényesítésekor, mert akarva-akaratlan ideáltípusokat alkotunk, s a történelem gazdagsága helyett szegénységre bukkanunk. Hasonlat: a samothrakéi Nikéhez nyilván fej is tartozott, de ki merne rá fejet tenni, jóllehet tudjuk, hogy feje volt, két szeme, orra, füle stb. stb., csak azt nem tudjuk, milyen volt. Másik példa a régészeti–történeti rekonstrukciókra. A temetőtérképek elemzése nyomán derült fény az Árpád család letelepedésének törvényszerűségeire: Dunántúl Központ Duna–Tisza köze 1. Levente (Kál birtok) Árpád Üllő 4 (3?). 3–(4). Jutas Solt 5. 2. Tarhos Ugyanez a helyzet a második–harmadik nemzedékben is (vö. honfoglaló könyvemet). Makkai László ugyanezt találta Szolnok-Doboka honfoglaló nemzetségeinél. Indításomra Győr megyében és Hunyadban népi temetők és a településrend kapcsolatait találtak meg. 7. A szellemi élet kutatása régészeti módszerekkel Két példa: az egyik a fordított másvilág-képzet. További kutatnivaló, hogy vajon csak egyes törzsek, nemzetségek őrizték-e, vagy pedig általában az öregebb nemzedék, míg a fiatalabbak már ideológiai válságba jutottak volna? Másik példa: a magyarszentpáli pillérfő ábrázolása a középkori egyházba beolvadt népi hiedelmeket mutatja. Középkori kereszténységünket nem szabad a kor nagy szellemeinek (pl. Gellért vagy Mór) teológiájának
