Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK - [D11] 1955. március 26. László Gyula jelentése a MNM Tudományos Tanácsának
LEVELEK ÉS MÁS ÍROTT DOKUMENTUMOK 65 Pann. Praeszkíta kötet) és Toll (Sem. Kond. az ordosi bronzokat). Kívána tos lenne az anyag teljes feldolgozása. A nyílhegyeket Urayné feldolgozta szakdolgozatában. A nálunk lévő magyar őstörténeti tárgyi anyag tehát igen kevés és rendkívül hézagos. Ennek alapján szerves kutatást nem folytathatunk. Így tehát úgyszólván teljes egészében az orosz és szovjet irodalomra vagyunk utalva. Ennek az irodalomnak alapján írta meg új felvetését Molnár Erik akadémikus, s ennek az irodalomnak alapján dolgozta fel az alulírott A ma gyar őstörténet régészeti emlékei a Szovjetföldön I. című kötetében az anyagot. Az utóbbi munka a Káma-vidék és környezete régészeti leletanyagában megfigyelhető összefüggéseket a pjánobori műveltség kezdetéig követi. Alulírott a Középkori Osztály megalakulása óta is ezt a művet csiszolja, s egészíti ki a gazdagon megjelenő szovjet irodalommal. Nagy nyeresége őstörténet-kutatásunknak, hogy Bartha Antal, a Szovjetunióban végzett kartársunk – jelenleg éppen őstörténeti aspiráns Molnár Erik akadémikus irányítása alatt – a Középkori Osztályra került. Aspirantúra tervében, s végzett munkájában első szakaszként azt az irodalmat dolgozza fel teljes terjedelemben, melyet Molnár akadémikus munkájában felhasznált. Párhuzamosan e munkájával múzeumi munkaként a múzeum honfoglalás kori leleteinek azonosítását és leltározását végzi (erről alább). Az utóbbi években a magyar őstörténet kutatása nagymértékben megélénkült éppen a felmerült új s újabb elméletek megvitatása során. Ezzel kapcsolatban nem csupán a nyelvészek, hanem az embertani kutatók, néprajzkutatók stb. is igen erőteljesen belekapcsolódtak a munkába, és kölcsönösen igyekeznek a többi tudományszakok eredményeinek beható tanulmányozására. Ez szinte önkéntelenül teremti meg a kutatás komplex érdeklődésének és módszerének előfeltételeit. Az elmélyült vitákban az osztály részéről az alulírott vett részt több ízben (Nyelvtud. Intézet, Tankönyvvita, Zenetudományi Társaság stb.). A magyar őstörténet kutatása az Osztály terveiben tehát két munkatársnál szerepelt és szerepel (László Gyula, Bartha Antal). Az eredmények egy része nyomtatásban az MTA 1954-es Nagyhetén elhangzott előadásának szövegében jelent meg (Közlemények, 1954). A honfoglalás kori Magyarország. A honfoglalók anyagi és szellemi műveltségének rajza és hazai fejlődésének első szakaszai elképzelhetetlenek anélkül, hogy pontos számvetést ne készítsünk arról, hogy kiket, milyen műveltségi és társadalmi állapotokat találtak őseink hazánk földjén. E tekintetben eddig elsősorban a településtörténeti nyelvészet munkássá-
