Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
KÉT DUDÁS KÉT CSÁRDÁBAN - A félmúlt fénytörésében: mesterek és utódok
KÉT DUDÁS KÉT CSÁRDÁBAN 45 „Györffy Gyurkával sem egyezem mindenben, de ez egy pillanatra sem zavarja egymást becsülő barátságunkat.” [D31] „Mindketten hajlamosak vagyunk arra, hogy a megmaradt kevés adatból a teljességet kíséreljük meg kihámozni. Ehhez ő elsősorban a más pusztai népeknél található adatokat, párhuzamokat használja, magam pedig a leleteket vallatom. Eltérő értelmezéseink oka ekként elsősorban a más-más anyag diktálta más és más nézőpontból adódik. [...] hadd fejezzem ki ismét és ismét bámulatomat az előtt a nagy tudás és megelevenítő erő előtt, amelylyel kutatási eredményeit úgy tudta megfogalmazni, hogy minden értelmes magyar ember megérthesse. [...] Ismerve Györffy György makulátlan tudományos etikáját, minden gondolatát, amit válaszában – távollétemben – kifejt, igen komolyan veszem majd. Hiszen munkatársak, barátok vagyunk, nem ellenfelek, de ugyanazt – az egykor ismert, majd feledésbe borult – világot más és más oldalról igyekszünk megragadni.” [D35] „Ha nézeteink több dologban el is térnek egymástól, s ezt olykor ki is mondjuk, egymás iránti becsülésünknek az a záloga, hogy ugyanazon ügynek a munkásai vagyunk.” [D37] [F22] „Nagyon örülök, hogy a monda régiségét a magyar múltból széles alapokon be tudod mutatni,75 meg vagyok győződve róla, hogy igen értékes és szép könyv lesz belőle.” [D40] A félmúlt fénytörésében: mesterek és utódok A történelmi távlat elérkezése László Gyula és Györffy György esetében még nem aktuális, egy-két nemzedéknyi időnek feltétlenül el kell telnie ahhoz, hogy a tudománytörténetben mindenki elfoglalhassa az őt megillető helyet. A hiány azonban, amely egy-egy tudományág vezető egyéniségé nek, az adott rendszer igazodási pontjának távozásakor kialakul, megte-75 László Gyula tervezett művének címe: A Szent László legenda falfestményei. E témakörben írásban megjelent főbb művei: A Szent László-legenda falképei. Életünk XXII (1985) 4. sz. 324–352.; A gelencei Szent László-freskó üzenete. Az Ige (Kovászna) II (1991) 1. sz. 6–7, 12.; Szent László emlékezete. Kiállítás Szent László szentté avatásának 800. évfordulója alkalmából. Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum. 1992. Vezető (társszerző: H. Kolba Judit); Szent László győri ereklyetartó mellszobráról. In: Boldog Várad. Szerk. Bálint István János. Héttorony Könyvkiadó. Budapest é. n. [1992] 74–77. A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak–Korok–Múzeumok Könyvtára 4. Budapest, 1993.; Szent László népünk emlékezetében. A világosság és a sötétség harca. Élet és Tudomány L (1995) 49. sz. 1995. december 8. 1539–1542.; „Szent László hermája”. Ereklyetartó Trencsénből. His tória XDC (1997) 7. sz. 19–20.
