Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
KÉT DUDÁS KÉT CSÁRDÁBAN - Szakmai kirekesztettség – művészi kibontakozás
„BARÁTOK VAGYUNK, NEM ELLENFELEK” 38 got illeti, mely a régi Benkő–Czeglédy–Székely–Bartha–Erdélyi bizottság felváltását követte, s létszámát felülről 20 főre limitálták engem jelölve elnöknek, az előző gárda láttán elfogadtam.” [D50] Szakmai kirekesztettség – művészi kibontakozás Mint ahogyan egy évtizeddel korábban Fettich Nándorral történt, az egész életében magas színvonalon művelt hivatásából való kirekesztettséget érezhette László Gyula is, aki 70 éves kora ellenére kényszerpihenőnek érezte az egyetem (egyébként jogszerű) döntését a nyugdíjaztatásáról. 1980-at követően egyre inkább úgy érezte, hogy a régész berkekben fokozatosan kiszolgáltatott helyzetbe kerül: korábbi befolyásának csökkenése magával hozza az addig működő kapcsolatok részleges átalakulását, sőt szinte teljes körű meglazulását – azonban örömteli jelenség, ahogyan ezzel párhuzamosan ismét kivirágzott László Gyula művészettörténeti és alkotóművészi tevékenysége. [F26] Már 1980 nyarán levélben fordult Györffy Györgyhöz, melyben beszámolt a Szent László-legendáról készülő könyvének állásáról, és a befejezéséhez kér tőle segítséget a helynevek és a településtörténet kapcsán. [D39] A válasz nem sokat késett, bár „kint vagyok Leányfalun, és itt nincsenek kéznél azok a segédeszközök, amelyek segítségével az Általad megnevezett, Szent László falképeket fenntartó falukról településtörténeti áttekintést tudnék adni. Kapásból annyit tudok mondani, hogy a Székelyföld egyházashelyeinek felsorolása a középkorban csak a pápai tizedlajstromból ismert, mely az 1332–37 közti időszakra terjedően sorolja fel a plébánosokat. Kiadta ezeket Ortvay kétkötetes egyházi föld leírásában, de ismerteti őket Orbán Balázs is a Székelyföldről szóló művében.” [D40] A középkori Szent Lászlólegendák falképeit összegző kötet végül is sok kiadói huzavonát követően csak bő egy évtizeddel később látott napvilágot – viszont reprezentatív, keménykötésű formátumban.65 Az őstörténeti lexikon időközben tudomására jutott tervezete ügyében László Gyula amiatt aggódik, miként Györffy Györgynek írta, hogy „Belát hatatlan »hatalmi torzsalkodás« kezdődik majd el, minek veszed ezt válladra? Ki írja meg az általad tervezett lexikon címszavait – késhegyig menő harc, amiből én szépen kimaradnék két okból: 1) mert magam sem akarnék részt venni pl. Bartha úrral egy vállalkozásban, 2) mert amúgy is zavaró 65 LÁSZLÓ 1993.
