Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
KÉT DUDÁS KÉT CSÁRDÁBAN - A diktatórikus berendezkedéstől a rendszerváltozásig (1949–1989) - Párhuzamos mozgástérben – ütközések és közelítések
„BARÁTOK VAGYUNK, NEM ELLENFELEK” 24 A diktatórikus berendezkedéstől a rendszerváltozásig (1949–1989) Párhuzamos mozgástérben – ütközések és közelítések A történelmi fordulópontokat határkövekként jelző dokumentumok közül először az 1956-ig készülteket ismertetem. A kommunista hatalomátvétel 1949-re a közélet legtöbb frontján már megtörtént. A Kolozsvárról Budapestre hazarendelt László Gyulára az ígéretekkel és várakozásokkal ellentétben nem a magas állami stallumok, hanem éppen ellenkezőleg, a keserű helytállás évei várnak. Györffy György vezetői állását szintén elveszíti; ettől kezdve állandó munkahelyeként – egészen majdani nyugdíjazásáig – a Történettudományi Intézet29 szolgál. A hivatalos kapcsolatukra vonatkozó legkorábbi (általam ismert) dokumentum 1950. április 8-án kelt. Az nem derül ki, hogy László Gyula eredetileg milyen indokkal fordult Molnár Erikhez,30 a Történettudományi Intézet igazgatójához Györffy György bizonyos munkavégzés alóli felmentése végett, a válasz azonban lakonikusan rövid és szárazan elutasító. [D07] [F09] Az egész országon áthullámzó társadalmi mozgások jellegzetes példája az a Zichy István grófnak, a Nemzeti Múzeum 1944-ben felfüggesztett főigazgatójának (László Gyula egykori mentorának) címzett levél, amelyet Rónai Róbert akadémiai tisztviselő jegyzett: „[1950.] Május 31-én kelt szíves ismertetését31 történész szakemberekkel áttanulmányoztam, akiknek az a véleményük alakult ki, hogy a tárgy rendkívül érdekes és a megfelelő korszakok teljes képének összeállításához értékesen hozzájárul. Ezért kérem, hogy vegye fel a kapcsolatot a Történelmi Tudományi Intézettel (Bp. Puskin u. 26.), esetleges elkészült fejezeteket beszélje meg az Intézet munkatársaival. Bizonyára módjukban áll majd segítséget nyújtani a munka mi-29 Az 1949-ben minisztertanácsi rendelettel létesített Történettudományi Intézet kezdetben a Művelődési Minisztériumhoz tartozott, majd 1951-ben helyezték az MTA felügyelete alá. 30 László Gyula és az 1945 után magas állami és tudománypolitikai beosztásokba kerülő Molnár Erik kapcsolata onnan eredeztethető, hogy a legnagyobb sikert hozó könyvében így jellemezte az 1942-ben álnéven megjelent Magyar őstörténet című művét: „sok új szempontot adott Szentmiklósy Lajos egyébként elfogult és megfelelő adatrostálás nélkül megírt könyve” (LÁSZLÓ 1944, 501.). Később úgy emlékezett rá, hogy „korrekt, de konok embernek ismertem meg...” (LÁSZLÓ 1995, 37.). 31 Minden bizonnyal a magyar nép viselettörténetéről végzett kutatásaival kapcsolatban fordult az Akadémia Titkárságának II. Osztályához.
