Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
KÉT DUDÁS KÉT CSÁRDÁBAN - Széljegyzetek egy szakmai kapcsolat megalapozásához
KÉT DUDÁS KÉT CSÁRDÁBAN 23 39. l. „Amit itt Anonymus célul tűz ki, azt mind saját anyaga és saját elképzelése alapján dolgozza ki [...] az ő egyéni elképzelése [...] a magyarok Dentumoger–Susudal–Kieu–Hunguar útvonala.” (Nem lehetne szó két útvonalról, az árpádi felső, kurszáni alsóról.) 61. l. Ibn Rusta a volgai bolgárokról: „Vagyonuk javarésze a menyétbőr, arany-ezüstneműjük nincs, hanem a pénz náluk a menyétbőr, egy ilyen bőr náluk harmadfél dirhemet ér.” (Ez helyes, de azelőtt ugyanaz az ananyinóiakkal, pjánoboriakkal; nem kell tehát volgai bolgár forrást feltételezni Anonymusnál.) 71. l. Rubruk merdas, illetve merdin népéről, akik „szaracénok, azaz mohammedánok voltak”. (Az ábrázolás majdnem teljes hiánya a honfoglaló magyaroknál, helyette növény. Nem mohamedán vallás hatása-e? Alatta a régebbi állatábrázolás ananyinói hagyaték!) 136. l. „Anonymus szemlélete tükröződik vissza a székelyek Attilától való származtatásában is.” (Helyiektől hallotta.) Az egymás műveihez viszonyuló kritikus szemlélet később sem fog csillapodni, az írásba foglalt vélemények hangvétele azonban magától értetődően jóval árnyaltabban fogalmazott mederbe kerül, hiszen ezektől a széljegyzetektől eltérően azok a szakértői vélemények általában kiadói felkérésre vagy a szakmai nyilvánosság számára íródnak. A fentiekben kiemelt, néha kíméletlen s csak ritkábban dicsérő szavak felidézése azért tanulságos e helyütt, mivel többnyire azokhoz a gondolatcsírákhoz, a későbbi elméleti alapvetések forrásaihoz kapcsolódnak, melyek rendszeresen felbukkannak majd a két kutató további pályafutása során.28 28 Anélkül, hogy túlságosan előrefutnék az időben, legyen elég itt csak az ArchÉrt-ben egyidejűleg megjelent korszakos tanulmányaikra utalni, ahol László Gyula a „kettős honfoglalásról”, Györffy György pedig a honfoglaló magyarok települési rendjéről értekezett: LÁSZLÓ 1970.; GYÖRFFY 1970.
