Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)

KÉT DUDÁS KÉT CSÁRDÁBAN - Széljegyzetek egy szakmai kapcsolat megalapozásához

KÉT DUDÁS KÉT CSÁRDÁBAN

21

barát szövegét, aki egyébként a könyvnapi bemutatón Budapesten tartózkodott.26

Abban azonban biztosak lehetünk, hogy nem mutatta meg a pre

parált példányt a szerzőnek, nem is dedikáltatta. Először is – érthető módon – kigyűjtötte Gy. I. (Györffy István) és Gy. Gy. (saját) monogramja mellé azokat az oldalszámokat, ahol László Gyula hivatkozott rájuk. Szintén előre kerültek olyan kulcsszavak, mint a totemizmus, a normann kardok, az avar–magyar kontinuitás, a XIII. századi kecskeméti kun (avar?), a győri és viszneki avar temető magyar sírjai. Az alábbiakban főleg a kritikus hangvételű jegyzetekből tallózok – hiszen az egyetértően aláhúzott vagy a szöveg melletti függőleges vonallal megjelölt részleteket, avagy csak megkérdőjelezett részeket nem idézhetem vég nélkül. Következzen mutatóban néhány jellegzetes minősítési formula, elöl László Gyula szövege oldalszámmal, mögötte zárójelben Györffy György megjegyzése dőlten: 10. l. „Géza kezdeményezése [a kereszténység felvételére – Sz. J.] olyan értékű volt, mintha minden egyes magyar ember maga kezdeményezett volna hasonlót.” (Halandzsa.)

21. l. „rendkívül értékes eredményekről... Éles fénnyel... felbecsülhetetlen forrásai...” (Minek

ezek a hazug, bosszantó jelzők?)

69. l. „Nem lehetséges-e, hogy a dunántúli s alföldi, már magyarrá lett avarságot, amely azonban törzsi különállásának tudatát később is megőrizte, telepítették királyaink a Küküllőmentén megmaradt avar törzsekhez, s ezek itt mint székelyek [...] éltek itt tovább...” (Nem

igaz, de érzi a

furcsaságot.)

70. l. „Bár nem akarok az avar és a magyar sarlóforma és a sarlós temetkezés egyezéséből végleges következtetést levonni... annyit mindenesetre feltételezhetünk, hogy lehetséges, hogy az avarok honosították meg nálunk ezt a szokást. Ez [...] azt a lehetőséget is magában rejtené, hogy a sarlóval kapcsolatos munkát, s az ahhoz kapcsolható magyar– török szókincs szócsoportját is mai hazánkban tanultuk meg.” (Sarló

következtetés rossz.)

76. l. „A Duna–Tisza köze, az ott talált avarsággal inkább amolyan belső gyepű szerepet játszhatott a fejedelem és a gyula szállásterülete között, s korábban a frank és bolgár hódítás korában is ez lehetett a szerepe.” (Marhaság.)

26 Az 1944. június 1–3. között Budapesten rendezett Magyar Könyvnapról újságkivágatok találhatók az archívumban: a Tolnai Világlapja fényképének aláírása szerint jelen volt „László Gyula dr., a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem új nyilvános rendkívüli tanára (Eötvös felv[étele])”; a Képes Vasárnap tudósítója szerint pedig „László Gyula az Irodalompártoló Társaság 10.000 pengős nagydíját nyert könyvét dedikálja”.