Szentpéteri József (szerk.): „Barátok vagyunk, nem ellenfelek”. László Gyula és Györffy György kapcsolata írott és fényképes dokumentumok alapján (Budapest, 2019)
KÉT DUDÁS KÉT CSÁRDÁBAN - Politikai rendszerek határmezsgyéjén (1940–1949) - Intézmények országhatáron innen és túl
„BARÁTOK VAGYUNK, NEM ELLENFELEK” 18 Politikai rendszerek határmezsgyéjén (1940–1949) Intézmények országhatáron innen és túl A korszak jellemzője, hogy mindketten vezetői, kutatói kinevezéshez jutottak felnőtt koruk legelején (László Gyula 1940 és 1949 között; Györffy György 1945-től 1949-ig), ekkor készültek első mérvadó műveik, melyekkel későbbi tudományos pályafutásukat megalapozták.18 A vezetésükkel és szellemi irányításukkal prosperáló intézmények azonban néhány éven belül áldozatául estek a világháborút követő esztendők19 bel- és külpolitikai csatározásainak. László Gyula Kolozsvárra kerülése ismételten Fettich Nándorhoz és Zichy Istvánhoz kapcsolódott: „Fettich valóban nem fogadta el a kolozsvári katedrát, így Zichy és Fettich ajánlatára Hóman engem nevezett ki előbb intézeti tanárnak az Erdélyi Tudományos Intézetbe, aztán magántanár lettem, majd Szinyei Merse alatt rendes tanár.” [D44] Kolozsvári tudományos és oktatói karrierjének legfontosabb eseményeit ő maga foglalta össze: „Erdélyi Tud. Int. 1940. okt. 19. VKM 34711/1940 – IV. 1.; Magántanári oklevél: MK Ferenc József Tudomány Egyetem 760/bk.–1940–1.; Egyet. ny. r. tanár: VKM 58.884/1944.–IV. 1. Bolyai: 1945/1950.” [D55] 1940. évi megalapítása után az Erdélyi Tudományos Intézet tagintézményként hamarosan a Gróf Teleki Pál Tudományos Intézethez20 (mint keretintéz ményhez, avagy mai szervezeti terminológia szerint: „kutatóközponthoz”) tartozott, hasonlóan a Magyar Történettudományi Intézethez, ahol Györffy György 1942-ben Deér József meghívására kutatói álláshoz jutott.21 18 László Gyula irodalmi munkásságának legteljesebb bibliográfiája az MTA BTK LGYDA honlapjáról letölthető: http://lgyda.btk.mta.hu/images/publikaciok/Biblio grafia-v20180510 . pdf; Györffy György eddig megjelent bibliográfiái nem tekinthetők teljesnek: TörtSzle 30 (1987–1988) 4. sz. 521–532. és TörtSzle 39 (1997) 3 –4. sz. 487–492. 19 A második világháborút követő időkben alapvetően megváltozott őstörténeti, korai magyar történeti kutatási irányokról: LANGÓ 2017, 46–49. 20 A Teleki Intézet három tagintézménye 1941-es megalakulásakor: Államtudományi Intézet (vezetője: Rónai András földrajztudós), Magyar Történettudományi Intézet (vezetője: Deér József történész), melyek Budapesten, a Nemzeti Múzeum mögött elhelyezkedő Festetics-palotában kaptak elhelyezést, és hozzájuk csatolták a már 1940 októberében létrehozott Erdélyi Tudományos Intézetet (két adminisztratív vezetője: Kniezsa István szlavista és Tamás Lajos romanista nyelvész), melynek székhelye Kolozsvárott volt (Erzsébet út 21.): KESZI KOVÁCS 2001, 292–294. 21 Deér Józsefnek Györffy Györggyel (és László Gyulával) folytatott levelezése javarészt feltáratlan, a családi hagyatékokban őrzött baráti-ironikus hangvételű írások közül itt csak kettőre utalok (D31) (D37). Deér professzor életéről és munkásságáról összefoglalólag:
