Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Ress Imre: Korszakváltást előkészítő rövid elnökség 1913–1916. Thallóczy Lajos
RESS IMRE 98 ki, amelynek egyik rendeltetése a nagy közgyűjtemények kutatását szolgáló tudományos kollégiumi működés lett volna. A cselekvésre megszólított Csánki az épülő Országos Levéltár miatti lekötöttségével és a kiadványköltségek várható drasztikus emelkedésével indokolta az ötlet határozott elutasítását, s nem is mérlegelte azt a szempontot, hogy az ingatlanszerzés hátterében talán a Társulat készpénzben és értékpapírokban felhalmozott vagyonának az értékmentő konvertálása húzódott meg.63 Nemzedéki ellentétek, közéleti súrlódások Thallóczy praktikus észjárását jellemző józansággal kezelte a társulati tagság generációs megoszlásának feszültségeit és naplójában reálisan számot vetett azzal a tapasztalatával, hogy a századforduló után felnőtt, sokoldalúan felkészült, jogosan érvényesülni kívánó „nemzedék nem rossz s bizony jobb a mienknél.”64 Elnöksége alatt ezért sorra foglalhatták el a következő évtizedek meghatározó történészei – Domanovszky Sándor, Hóman Bálint, Iványi Béla és Lukinich Imre – a társulati posztokat, vagy éppen kifejezett kívánságára kerültek be bécsi levéltári munkatársai – Szekfű Gyula és Eckhart Ferenc – legalább az igazgatóválasztmányba. Minden tapintata ellenére még személyes jó barátja, a Társulatot három évtizedig, utoljára főtitkárként szolgáló Barabás Samu is keserűen élte meg a bekövetkező generációváltást és méltánytalan kitessékelésnek találta a harmincas éveik közepén járó, dinamikus fiatalokkal várható lecserélését.65 A másik tartós személyi konfliktusforrást az jelentette, hogy a Társulat 1914. évi márciusi rendes közgyűlésén, amelyen Thallóczy személyesen nem is volt jelen, az intenciója szerint Csánki ajánlására beválasztották Szekfű Gyulát, a hamarosan politikai botránykönyvnek számító A szám űzött Rákóczi szerzőjét az ötvenhét fős társulati választmány harmadát megújító rotációs kontingensbe.66 Miután a kiteljesedő sajtókampány és a 63 Reisz T. Cs.: „Kedves Lajosom!” i. m. 183–185. 64 OSzKK Fol. Hung. 1677/2. Néhai Dr. Thallóczy i. m. 1914. január 8. 65 Vegyes közlések: Barabás Samu lemondása. Századok 48. (1914) 446., Csáki Árpád: Barabás Samu (1855–1940): fél évszázad a levéltárügy szolgálatában. Sepsiszentgyörgy 2006. 92–107., 115–116., 119–121., 132–133., 142–143., 160. 66 A Magyar Történelmi Társulat 1914 márczius hó 12-én d. u. 5 órakor tartott r. közgyűlésének jegyzőkönyve. Századok 48. (1914) 352., Reisz T. Cs.: „Kedves Lajosom!” i. m. 125–127.
