Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)

Ress Imre: Korszakváltást előkészítő rövid elnökség 1913–1916. Thallóczy Lajos

RESS IMRE

90

szegődtünk mi, midőn ez oklevéltárat közzétesszük.”37

A forráskritikai eré

nyei ellenére azért Thallóczy munkája sem volt mentes az aktuális áthallásoktól. Az okmánytár anyaga és felépítése, amely 1389-ig a magyar koronával kialakult szerb hűbéri kapcsolat okleveleit rendszerezte, 1459-ig a szerb despotaság írásos emlékeit gyűjtötte össze, s utána 1526-ig a magyarországi szerb migráció folyamatát dokumentálta, végső soron azt a történelmi tanulságot közvetítette, hogy a középkori Magyar Királyság hatalmi súlya és védnöki funkciója biztosította a szerbség fennmaradását. Az albán történeti okmánytár teljesen egyedi jelentőségű Thallóczy munkásságában. Valójában ennek az 1880-as évektől gyűjtött forrásanyagnak az összeállítását és kiadását kifejezetten hatalompolitikai megfontolás inspirálta, a Monarchia pozícióit fenyegető balkáni szlávok természetes ellensúlyát képező, felekezetileg megosztott albán etnikum modern nemzetté alakulásának elősegítése.38

A társulati pénzügyek konszolidálása és új irányvétel felmerülése

Bécsbe távozása után Thallóczy akkor lépett ismét közelebbi és gyakori érintkezésbe a Társulattal, amikor tevékeny közreműködésével 1889-ben gróf Szécsen Antalt választották meg elnöknek, s az ő udvari befolyását főként magyar pozíciószerzésre használta a bécsi gyűjteményekben. Többek között a magyar szlavisztika ifjú reménysége, Hodinka Antal kapott Thallóczy közbenjárására a főudvarnagy révén skriptori állást az uralkodó bécsi családi hitbizományi könyvtárában, s ahol mint kezdő hivatalnokot teljesen szokatlan módon azonnal a VIII. fizetési osztályba sorolták be.39

A Kossuth-temetést követő emlékezetes lemondása után Szécsen utódának, a Társulat élén csaknem két évtizedig alig észrevehető Teleki 37 A Magyarország és Szerbia közti összeköttetések oklevéltára 1198–1528. (Magyarország mellék tartományainak oklevéltára II.). Szerk. Thallóczy Lajos – Áldásy Antal. Bp. 1907. VII. 38 Krisztián Csaplár-Degovics: Ludwig von Thallóczy und die Albanologie: Skizzen eines Experiments zur Nationsbildung. In: Lajos Thallóczy, der Historiker und Politiker. Hrsg.

Dževad Juzbašić – Imre Ress. Sarajevo–Budapest 2010. 141–152.

39 Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban OSzKK) Quart. Hung. 2459/1. Thallóczy Napló, 1891. január 25. A főudvarnagyi tisztség jelentőségéről és magyar jelle-