Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Ress Imre: Korszakváltást előkészítő rövid elnökség 1913–1916. Thallóczy Lajos
KORSZAKVÁLTÁST ELŐKÉSZÍTŐ RÖVID ELNÖKSÉG 89 Thallóczy forráskiadási programjában az oszmán expanzió elleni 15. századi területszervezés rekonstrukciójának, egyfelől a jajcai bánság, másfelől a Bihács és a tengerpart közötti területsávot lezáró régi horvát határőrvidék története feldolgozásának a kifejezett célja erősíteni a magyar, a horvát és az osztrák nemzeti tényező monarchián belüli összetartozását és egymásrautaltságának tudatát, hiszen a régi horvát határőrvidék keletkezésének általa dokumentált folyamata lényegében a 20. század elejétől sokat támadott hadügyi közösség kialakulását is példázta. Munkásságában különleges fontosságot tulajdonított Thallóczy a középkori magyar–szerb kapcsolatok okmánytárának. Régi keletű érdeklődését megsokszorozta, hogy 1889-ben Gustav Kálnoky közös külügyminiszter megbízásából szemtanúja a rigómezei csata félévezredes évfordulója hivatalos szerb állami megünneplésének, a radikális szerb nacionalizmust történetileg megalapozó Koszovó-mítosz születésének. A történeti legendák nemzeti mozgósító erejéről már ekkor megállapította, hogy azok hatását nem lehet a magyarországi szerbek körében sem pusztán rendőri intézkedésekkel ellensúlyozni, hanem sokkal inkább a történelem eszköztárával, a történeti emlékezetpolitikával és a kritikai történetírás szemléletével alakítani. „Az 1690-ik esztendőben Lipót császár és király telepítette le az ipeki Arsen Černović vezette szerb menekülteket Dél-Magyarországon. A következő esztendőben, 1890-ben lesz kétszáz éve, hogy a szerbség a Habsburg dinasztiától kenyeret kapott a kezébe. Ezt a momentumot nem lehet csendben elmúlni hagyni. Beszéltem erről lojális és illojális szerbekkel egyaránt, valamennyien örömmel vennének részt egy emlékünnepen. Az Akadémia és a kormány ragadhatja meg Budapesten a kezdeményezést és Őfelsége nemeslelkű elhatározásával esetleg a legmagasabb jelenléte emelné az ünnepségek előkelőségét – ezután mi a továbbiakra Koszovót alaposan feledésbe süllyeszthetjük és ezáltal sokkal jobban erősítjük az állameszmét, mint rendőri intézkedésekkel.”36 Arra törekedett kapcsolattörténeti kutatásaival, hogy a balkáni törté netírás ne vizsgálja többé a középkort kizárólag a jelenkori nemzetállami törekvéseket igazoló „saját modern csiszolású szemüvegén át”. Ezt a szándé kát forráskiadványa előszavában így nyomatékosította: „A tárgyilagosságra való törekvést, a rendszeres vizsgálódást nemzetietlen iránynak bélyegzik, s csak nagyon lassan tör utat magának a történeti igazság. Ennek szolgálatába 36 Harald Heppner: Serbien im Jahre 1889 nach einem Bericht Ludwig von Thallóczy’s. Mitteilungen des Österreichischen Staatsarchivs. 41. (1989) 192–193.
