Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)

Ress Imre: Korszakváltást előkészítő rövid elnökség 1913–1916. Thallóczy Lajos

RESS IMRE 82 hogy a társulat, melyhez lelkem hozzáforrt, s melyért enthusiasmussal dolgoztam, bennem csak nominális erőt bírjon immár 3ik éve, ki csak fun­gál, de nem dolgozik active. Nos, hát én úgy vagyok ezzel a tudományos szatócskodással (olyan a társulati élet), 12 évi inaskodás, legénykedés, majd mesterkedés után, mint Te 1875-ben. Belefáradtam.”14 Másodsorban az anyagi megfontolás, a rendkívül alacsony országos levéltári javadalmazása késztette Thallóczyt a magyar főváros elhagyásá­ra. A modernizációs feladatokkal terhelt magyar állam az 1880-as évek közepén csak nagyon takarékosan költött tudományos intézményeire, s kiemelkedő szakmai teljesítménye ellenére fiatalsága, rövid szolgálati ide­je alapján mindvégig az egyik legalacsonyabb fizetési osztályba sorolták.15 Igaz, a számára előnyös kedvező fizetési konstrukciót miniszteri mentora Bécsben is csak egyedinek számító kettős alkalmazással, az udvari kama­rai levéltár élére és a minisztériumi apparátusba való egyidejű kinevezés­sel, párhuzamos munkavégzése honorálásával tudta biztosítani.16 A pénz ­ügyminiszter Kállay Béni végső soron az Országos Levéltárat igazgató Pauler Gyulát azzal győzte meg Thallóczy bécsi áthelyezésének hazafias szükségességéről, hogy új hivatali állásában elősegítheti a dualista part­nerek közötti levéltári jogvita tárgyi-földrajzi alapú rendezését. Az Orszá­gos Levéltár felállítása után a magyar tudománypolitika ugyanis arra tö­rekedett, hogy a Habsburg Monarchia központi szerveinek, különösen legfelső pénzügyi hatóságának, az udvari kamarának az organikusan ke­letkezett levéltárából kiválasszák és Budapestre hozzák a magyar vonat­kozású iratokat.17 Thallóczy valóban hozzá is kezdett „Viennensia Hunga ­rica”, a Magyarországot illető iratok jegyzékének összeállításához, de már néhány hónap múltán nyilvánvaló lett számára, hogy azok megosztása tárgyi és földrajzi szempontok alapján szakmailag kétes, politikailag pe-14 Thallóczy Lajos Thaly Kálmánnak. Párizs, 1886. január 1. MNL OL P 1747 Thaly Kálmán iratai, 12. cs. 6. tétel, Nr. 7306. 15 Thallóczy évi javadalmazása a Magyar Országos Levéltárban 1880-tól 1000 Ft fizetésből és 300 Ft lakbérből tevődött össze. MNL OL Y 1 OLL ÁI II-25/1876. 16 Engelbert Deusch: Gehaltsentwicklung und staatliches Zulagenwesen einst und jetzt. Am Beispiel Dr. Ludwig Thallóczys (1856–1916). Österreich in Geschichte und Literatur (mit Geographie) 45. (2001) 26. 17 Szűcs László: Adalékok a bécsi központi levéltári anyag Ausztria és Magyarország közöt ­ti felosztásának történetéhez (1875–1918). Levéltári Közlemények 33. (1962) 27–42., Glatz Ferenc: Történetíró és politika. Szekfű, Steier, Thim és Miskolczy nemzetről és ál ­lamról. Bp. 1980. 126–132.

Next

/
Thumbnails
Contents