Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Egyed Ákos: A Magyar Történelmi Társulat első elnöke. Gróf Mikó Imre
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ELSŐ ELNÖKE 43 rulnak. A haza rakva a múlt 18 év ejtette sebekkel. Függő és új terhek nehezednek ránk. Mit hoz a holnap és holnapután? Nem tudjuk. Mindez ama mély meggyőződést mondatja ki velem, hogy nekünk a béke és egyetértés legelső, legfőbb, sőt életszükségünk, a végre, hogy helyre állott alkotmányunkat magunk s a velünk élő népek javára használhassuk, a benne lévő jó magvait kifejthessük, s ami még hiányzik, békés, törvényes fejlődés, fokozatos, ildomos haladás, és lassú, biztos erősödés által megszerezhessük. – Én hiszem, hogy idő teltén és egyetértéssel – ha e kettőt nem vonja meg tőlünk a Gondviselés – e cél el lesz érve. Alkotmányos lét és rendezett szabadság szükségérzete háttérbe szorítandja a nemzetiségi particu larismust, a politikai érdekközösség győzni fog a szenvedély és idiomák fe lett. Magyarország népei éthnographia és nyelv tekintetében különbözhet nek ezentúl is, mint eddig, de intézmények és jogok, szabadság és műveltség tekintetében nem. Ők egy politikai és történeti egységet képeztek századok óta, s azt kell képezniök ezután is. Ezt Közép-Európa sorsa, a monarchia ér deke kívánja. Műveltségünk Nyugaté, de mi vagyunk annak közvetítője Kelet felé. A népvándorlás nagy áramlásának leüllepedéseiből Hunnia földén talált egész csoport néptöredéket a magyar egyesítette rendezett állammá; a mongolok dúlását két ízben öntestével fogta fel, Európát a török ellen védte; ma e föld táján az alkotmányos szabadságot ő képviseli, élő gát az északi és déli szlávság terjeszkedni törekvő árja ellen. Mai határai közt, csonkítatlanul fennmaradása: erőkifejtésének feltétele, Európa és a civili satió érdeke; gyöngülése, megcsonkítása: amazok veszélyeztetése. Komoly eszmék ezek, melyek komoly megfontolást érdemelnek. Dicső a pálya nemzetünk előtt, melyet – tőlünk függ – hogy folytathassunk; nagy küldetés, mit vállvetve, egyetértéssel, – a kor színvonalán álló, igazságos és szabadelvű politika követése által bizonyára sikerülend betöltenünk! Igen! Nemzetünknek eszélyre és egyetértésre soha nagyobb szüksége nem volt, mint most. A velünk szövetséges birodalom életérdekei kímélése, a kívülről jövő izgatások ellensúlyozása, a hazai testvérnépek államérdekünkkel megférő igényeinek kielé gítése, s az elégedetleneknek a törvény korlátai közt tartása: egyedül nemzeti erőnk öszvegének egy pontban s mind egy célra tömörítése által eszközölhető. Igen! A mai szellemi képes ség s erkölcsi és anyagi erő bennünk van, mind szükséges a mostani nehéz időkben alkotmányos önállásunk jövő biztosítására. Amit egymás elleni tusákra fordítunk: a hontól, az iménti céltól, azok kárára s önromlásunkra vonjuk el. Emlékezzünk vissza: mily példás egyetértésben éltünk a szolgaság idejében, mily békésen munkálkodtunk a szabadon hagyott szűk téren, hogy alkottunk parányi erőnkkel, de egyes akarattal, az egyiptomi hét so-
