Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Egyed Ákos: A Magyar Történelmi Társulat első elnöke. Gróf Mikó Imre
EGYED ÁKOS 40 A mi társulatunk ily általánosan érzett szükség szüleménye; létrejötte indokolva van: történelmünk s történetírásunk még sok hiányai, szükségessége és hazánkfiainak folytonos csatla kozása által. Alapszabályaink megtartására irányuló törek véseinket, a tisztviselők és választmány éber kötelességérzetét tanúsítják munkálkodásaink közönség előtt álló eredményei: a havi gyűléseken felolvasott értekezések, s az író-tagok „Száza dok” című közlönyünkben megjelent dolgozatai, melyek a történet-irodal mat máris egy kötet adalékkal bővítették. Ezek megbírálása: az itélethozás s az eredményhez képest eljárásunk helyeslése vagy jobb útba igazítása, a napi sajtó joga és tiszte. Óhajtjuk, hogy éljen vele. A tisztelt közönség szintén élénk rész vétet tanúsít ma is, amit mi megköszönve, működésünk iránti rokonszenve buzdító jelének veszünk. Ezeket, mint elnöki tisztem – úgyszólván – hivatalos részét , a tisztelt közgyűlés és közönség irányában való állásunk ismertetéséül véltem szükségesnek megemlíteni. A társulat belső életének s életforrásainak mibenlétéről az illető tisztviselő urak adnak tájékozást. Hazánk mai komoly viszonyai közt azonban érzem s el nem titkolhatom egy másik kötelessé g belső sugallatát is, minélfogva ez alkalmat fel használom, hogy annak kifejezést adjak, hogy mint történelemmel foglalkozó, hazánk történeteinek egy pár nagy, korszakot alkotó eseményét némely eszmék kíséretében megvilágítsam. Az egyik az, midőn a magyar nemzet, s élén Sz. István az első koronás király, uralkodásának mindjárt kezdetén, meggyőződtek afelől, miként szilaj keleti fajunk új honának Hunnia földén megszilárdítása politikai szükséggé teszi azt, hogy az ősi nemzeti vallást Nyugot keresztyén vallásával, a magyar nemzetiségi birtok- és várrendszert a királyi várispánságokkal cseréljék fel, s így az első által a nemzetnek Európával kibékítését, utóbbi által a királyi hatalomnak a honfoglaló nemzet ségek utódival szemben való megszilárdítását eszközöljék. Ez ellen évekig tartó ellenhatás támadt, melyet csak nagy áldoza tok árán, s a királyi hatalom teljes mértékben való gyakorlatá val sikerült lecsillapítani. Másik az, midőn nemzetünk 1301–10-ben a III. Endre király özvegye, s az Árpád-házból való leányág közt támadt trónöröklési kérdésben szakadt két részre. A nézetkülönbség – táplálva idegen befolyás, fokozva személyes ambitiók , s kitörésre vive a régihez való makacs ragaszkodás által – fegyvert adott kezébe a nemzet egy részének a másik ellen; élükön kül udvarok hívei állottak, rokonvér áztatta a földet; a nemzeti visszahatás képviselői: Koppány - és Csák -nak zászlai alatt, ezrenként hullottak el.
