Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Egyed Ákos: A Magyar Történelmi Társulat első elnöke. Gróf Mikó Imre
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ELSŐ ELNÖKE 41 Ha e gyászesemények oka iránt a történelmet kérdezzük, azt feleli rá, hogy ezt az önfenntartási legfőbb államérdek kívánta így. Azonban ugyan a történelem tanítja, hogy e harcok lezajlása, a nemzet többségi akaratának győzelmes fegyvere útján történt érvényre jutása után, a különböző irányok képvi selői lecsillapodtak, a haza meg lőn mentve; az épségben levő ős nemzeti erő a sebet nemsokára begyógyítá, s mint a havasi folyam, melynek medrébe szirtdarab gördült alá, elmozdítván azt útjából, ismét tovább halad: úgy a magyar nemzet is, rövid megállapodás után továbbfolytatta útját, önlétét megszilárdító, Keletet polgárosító rendeltetése felé. A győzelem sikere Nyugot-Európával való szorosb és barátságos viszonyokba lépésünket eredményezte, mi által önállásunk új századokra biztosítva lőn. Azonban jegyezzük meg, hogy a harc mindkétszer ma gyar és magyar közt, a nemzetnek mintegy házi tűzhelyénél kezdődött, folyt és végződött be. A bennlakó s a középkor vallási és politikai intézményei, a magyar királyi méltóság s tekintélyes nemzeti fensőség által fékezett népfajok közt, ama küzdelem irányában, mindkét alkalommal közönyösség, béke és csend volt; a kor eseményeibe külön cselekvő belevegyülésnek vagy bármi jogkövetelésnek azok részérül még árnya sem létezett. Harmadik nagy mozzanata nemzeti történetünknek: a mohácsi vész, mely egy folytonosan űzött önző és rövidlátó politika és az időket számba nem vevő kormány által, az ország sorsát intéző főnemesség cselekvő részvétével, csaknem rendszeresén volt előkészítve. A Mátyás király alatt elfojtott olygarchai gyűlölség, mely halála után politikai céljává a nagy ki rály intézményei ellenében való visszahatást tűzte ki, s mely 1490-től 1526-ig egész sorát hozta létre a királyi hatalom gyöngítésére, a kisebb nemesség befolyása korlátozására s a nép elnyomására célzó törvényeknek, – II. Lajos gyöngesége, udvarának mértéket nem ismerő vesztegetése, lassanként az egész társadalomban elhintették a békétlenség és viszály magvait. És így lőn meg a mohácsi vész, s nyomon rá a magyar állam felbomlása, nemzetünknek csaknem végelenyészése. Nagy a különbség – tisztelt közgyűlés – ez és a két előbbi nemzeti küzdelem oka, természete, végcélja és eszközei közt. Amazokban a belviszály csak következmény volt, emebben pedig maga az ok. Az első ben az eltöröl tetni célzott ősi valláshoz való ragaszkodás adott fegyvert a nemzet kezébe; a második ban az Árpád-ház utolsó fiú-sarjának kihalásával támadt trón követelések szakították pártokra a nemzetet; a harmadik ban a belviszály érlelte meg és szülte ama nemzeti nagy katastróphát . Ferdinánd és Zápo lya léptek fel: amaz szerződéseken, ez a rákosi országgyűlés alakilag nem
