Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Egyed Ákos: A Magyar Történelmi Társulat első elnöke. Gróf Mikó Imre
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ELSŐ ELNÖKE 33 Valószínű, hogy Mikó azért is értett egyet a Kolozsvári Bizottság létrehozásával, mert a kiegyezés éveiben a Múzeum-Egyesület meggyengült, sokan állami és más funkciókat vállaltak, többen elhagyták Kolozsvárt és a fővárosban telepedtek le. De – amint forrásainkból közvetve ugyan – kiderül: Mikó a Társulat Kolozsvári Bizottsága által is a történetírás színvonalának emelését kívánta elérni, amikor az erdélyi történetkutatást bevonta az országos tudományszervezetbe. Mindkét szervezet elnökeként szándékát meg is valósíthatta. De az is bizonyos, hogy sohasem állt szándékában feladni a Múzeum-Egyesület önállóságát. Ez az ő transzszilvanizmusából is következett, amelynek a legfőbb jellemzője az volt, hogy országos hivatalok viselése idején sem feledkezett meg Erdélyről. Utalhatunk például arra, hogy az ő közlekedésügyi minisztersége idején kezdett kiépülni Erdély vasúthálózata; az is közismert, milyen fontos szerepe volt a kolozsvári Tudományegyetem létrehozásában is (a Múzeum-Egyesület gyűjteményeinek az Egyetem használatára bocsátásával).84 Amint már korábban utaltam rá, Mikó tudománypolitikájának tulajdonítható a Történelmi Társulat és a Múzeum-Egyesület szoros együttműködése, valamint ezen belül az erdélyi magyar történetkutatásnak mintegy bekapcsolása az országos rendszerbe. Ennek jó szolgálatot tett a Történeti Társulat közlönye, a Századok nemcsak a Kolozsvári Bizottság jelentéseinek rendszeres közlésével, hanem az erdélyi történészek közleményeinek publikálásával is. A kezdeti években Jakab Elek, Szabó Károly, Mikó Imre, Esterházy János, Lázár Miklós, Orbán Balázs, később Deák Farkas és Márki Sándor írásait találjuk a lapban. Az erdélyi történészek bevonásáról az országos szervezetbe az is tanúskodik, hogy többen tagjai voltak a Társulat választmányának. Már az alakuló közgyűlésen a választmány tagjai lettek Eszterházy János, Jakab Elek, Nagyajtai Kovács István, Torma Károly és az immár erdélyinek tartott Szabó Károly. Nem sokkal később az országos választmányba bekerült Deák Farkas és Orbán Balázs is, aki éppen akkoriban írta a Székelyföld történeté t. Thaly Kálmán fontosnak tartotta kiemelni – amint már szóltunk róla –, hogy a választmány összetételénél tekintetbe vették a szakszerűséget és a vidéki tagság megfelelő képviseletét.85 Az erdélyi választmányi tagok többsége neves történész, az Akadémia levelező tagjai akkor, vagy valamivel később, illetve Mikó Imre közvetlen munkatársai a Múzeum-Egyesületben. Amint már említettem, talán erre is alapozva állapította meg Jakó Zsigmond, 84 Kelemen Lajos: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület i. m. 56–57. 85 Századok 1. (1867) 12.
