Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Egyed Ákos: A Magyar Történelmi Társulat első elnöke. Gróf Mikó Imre
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ELSŐ ELNÖKE 25 egyik célként jelölte meg a fejlettebb országokban művelt történetírás szintjének elérését. Ezeket a gondolatokat ismerhetjük fel az 1867. évi elnöki beszédében is: „Emelkedjünk magasb szempontra és lássuk a történetírásnak művelt népeknél való fejlődési stadiumát [...]. Az idő ráért, az elmékben van fogékonyság: csak ki kell mutatnunk az utat, kijelölnünk a továbbhaladás irányát.”53 A történetírás „építsen pozitív alapokon”, fordít son gondot a forráskritikára, „kútfőinket szigorúan meg kell bírálnunk”. Ezzel Mikó a német Ranke-féle történeti módszeréhez közeli álláspontot képvisel. Elveit pontosan megfogalmazza a magyar történetírás három korszakáról szóló beszédében. A magyar történelemnek ugyanis három nagy korszaka van – mondta Mikó Imre. Az első a mesés korszak, amikor a valós történelmet a mese pótolja. Ezt a korszakot „többé-kevésbe mindenütt homály fedi, vagy mythos pótolja. Nekünk közel 300 évünkről nincs egykorú nemzeti írónk. Sajnálnunk kell, de egészen hagyományokkal pótolnunk – a történetírói pragmatismus ellen van”.54 A második korszak a krónikák ideje, amikor összevegyül a valós történet a regényes elemmel, ezért a szubjektivitás és képzelődés, a mondák nagy tért nyernek a történetírásban „melyben mi is bővelkedünk, de éppen itt vajmi sok az igazítani, írtani és feledtetni valónk.” A harmadik korszak az adatgyűjtés kora.55 A magyar történetírás eljutott a „magasabb pálya küszöbére”, amikor a tudományos történetírás kerül napirendre, de még az egyesületnek sok a tennivalója a források feltárása és kritikai értékelése terén. Ezeket így foglalja össze: „Első teendőnk hagyományaink körül: a mondai elemet határozottan a költészet terére utalnunk. A történetírás építsen pozitív alapokon. Kútfőinket szigorúan meg kell bírálnunk. Ami írva van, történész előtt nem mind hiteles, hitelességét ki kell mutatni. A történetírók közül meg kell különböztetnünk azokat, kik hiteles adatokból, törvényekből, oklevelekből – és ismét, kik hallomás után dolgoztak; az előbbiek teljes figyelmet érdemelnek, utóbbiak óvatosan használhatók, valamint a compilatorok is, kik mesét valóval, igazat regényessel, tényeket koholmánnyal, kútfőidézés, bizonyítás, bírálat és meggyőződés nélkül összevegyítenek. A nemzeti ábrándokat történetírásunkból zárjuk ki.”56 Továbbá azt is megfogalmazza, hogy fog -53 Uo. 54 Gyúljanak meg közöttünk is új oltártüzei az ismereteknek. Gróf Mikó Imre beszédei és felhívásai. Összeállította Egyed Ákos – Kovács Eszter . Kolozsvár 2008. 276. 55 Uo. 277. 56 Mikó Imre beszéde i. m. 277.
