Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Egyed Ákos: A Magyar Történelmi Társulat első elnöke. Gróf Mikó Imre
EGYED ÁKOS 22 Nem lehet kétséges, hogy Mikó történetkutatói munkásságát ismerték akadémiai körökben, hiszen – amint már jeleztem – az Akadémia tiszteletbeli és igazgató tanácsának tagja volt 1858-tól. Érdeklődést váltott ki székfoglaló beszéde, nem kevésbé a gróf Kemény József felett mondott beszéde; munkáinak nagyobb része Pesten jelent meg. Szorosabb kapcsolat jött létre közte és az Akadémia titkára, Toldy Ferenc, az elnök Eötvös József és a Nemzeti Múzeum igazgatója, Kubinyi Ágoston között, akik támogatták munkásságát. Röviden szólva, a Történeti Társulat választóinak jó része már korábban kialakíthatta véleményét Mikóról. Az eddig felvázolt eseményekből és tényekből remélhetően kiderült, hogy Mikó Imre elnökké választását számos tényező befolyásolta, lényegében véve egész működése az abszolutizmus korában. Ezért a Társulat elnökévé választották, miközben elnöke maradt továbbra is a Múzeum-Egyesületnek. Ez a kettős elnökség lehetővé tette, hogy a két intézmény között szoros és gyümölcsöző kapcsolat alakuljon ki. Mikó Imre együttműködési készsége. Mikó és Horváth Mihály Egy másik nagy kérdés, amelyet Mikó elnöksége felvet – ami nemegyszer tárgyát képezte a vonatkozó történetírásnak is – a következő: ki gyakorolt nagyobb hatást a Társulat irányvonalának kialakítására, az elnök Mikó Imre, vagy az alelnökké választott, szakmailag kétségkívül tekintélyesebb Horváth Mihály? Vajon milyen volt kettőjük kapcsolata, együttműködése? Vizsgáljuk meg az elnök és az alelnök beszédeit, lehetőleg azonos szempontok szerint, amelyekből megtudjuk: ki hogyan határozta meg a Társulat feladatait, valamint a történelem és a történetírás szerepét a nemzet életében. Ismeretes, hogy Horváth Mihály hamarabb – a Társulat megalakulása előtt – ideiglenes elnökként, mondhatni elnökjelöltként43 43 Az 1867. február 7-én tartott értekezleten előleges bizottság alakult, amelynek elnökévé Horváth Mihályt, jegyzőjévé pedig Thaly Kálmánt választották meg. Amennyiben az itt elfogadott alapszabályokat 100 aláíró támogatja, a Társulat megalakultnak „tekintetik”, s az előleges bizottság elnöke egybehívhatja a közgyűlést. „Ehhez képest az első közgyűlés május 15-kére az Akadémia heti üléstermébe egybehívatott, s Horváth Mihály elnök” beszédével meg is nyitotta. Vö. Thaly Kálmán : A Magyar Történelmi Társulat keletkezé se. Századok 1. (1867) 1. Részletesebben tárgyalja a február 7. és május 15. között történteket Glatz F.: A Magyar Történelmi Társulat i. m. 236–245.
