Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Egyed Ákos: A Magyar Történelmi Társulat első elnöke. Gróf Mikó Imre
A MAGYAR TÖRTÉNELMI TÁRSULAT ELSŐ ELNÖKE 21 ságokat, szóval: mindenütt alapot vet, vagy bevégzett épületet hagy maga után, [...] szóval: valamennyi kortársát meghaladván, történetírói képessége s készültsége egész nagyságában mutatja ki magát.”38 Elismerő kije lentései mellett Mikó arra is rámutatott, hogy Bod Péter idején a magyar történetírás „csak első stádiumában állott, a krónikák előadásán túl egy lépcsővel.” A mai egyháztörténet-írás elfogadja a fenti értékelést, ameny nyiben Bod Pétert a református történetírás nagy alakjának tartja, aki megírta az első magyar tudománytörténeti munkát.39 A magyar történetkutatás nagy úttörője volt a székely történetíró és forrásgyűjtő, Benkő József, akiről 1867-ben adott ki könyvet Mikó Imre,40 ebben igyekszik külön választani hőse papi mivoltához méltatlan magánéletét tudományos működésétől, mert az előbbi miatt sokan leértékelték a történetkutatót is. Felfigyelt erre Horváth Boldizsár akadémikus – aki Mikót idézve – a következőket írta: „Bod Péter magyarigeni és Benkő József középajtai pap életének és munkáinak ismertetésénél Mikó már nem puszta adatgyűjtő szerepét viszi, hanem oly történelmi tanulmányt és jellemrajzot nyújt, amely ritkítja párját irodalmunkban. »Bántotta igazságérzetemet – mondja Mikó, Benkő Józsefre vonatkozólag –, hogy e jellemet első életírói nem fogták fel, s életét nem ítélték meg helyes szempontból« [...] Amily szigorúan ítélte meg benne a közvélemény az embert és egyházi tisztviselőt: oly kevéssé volt méltányos az annyi téren úttörő szellemi munkáshoz, oly bámulatos tevékenységű íróhoz, s nyomról-nyomra mutatja ki s igazítja helyre a korábbi életírók tévedéseit e férfiúra nézve, akit Mikó az erdélyi honismertetés megalapítójának nevez.”41 Gróf Kemény Józsefről Mikó a Magyar Tudományos Akadémia felkérésére tartott előadást, pontosabban emlékbeszédet, amely aztán Gróf Kemény József emlé kezete címen jelent meg. Mikó különösen azt emelte ki, hogy Kemény első séget tulajdonított a történeti források összegyűjtésének, amit annyira sikeresen végzett, hogy már 1837-ben arra gondolhatott: az oklevél-, kézirat- és könyvgyűjteményével megvetheti egy erdélyi múzeum alap jait.42 Miután a gerendi gróf halála bekövetkezett, valóban ez történt: sikerült megszerezni a gyűjteményt az Erdélyi Múzeum-Egyesület történeti levéltára számára. 38 Uo. 39. 39 Buzogány Dezső: Bod Péter (1712–1769). Kolozsvár 1999. 7–27. 40 Mikó Imre: Benkő József élete és munkái. Pest 1867. 41 Horváth Boldizsár: Emlékbeszéd gr. Mikó Imre igazgató és tiszteleti tag fölött. A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei XVI. (1877) 30. 42 Szabó T. Attila: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület története és feladatai. Kolozsvár 1942. 15.
