Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)

Ujváry Gábor: „A Magyar Történelmi Társulat reneszánszának és legnagyobb virágzásának korszaka”. Klebelsberg Kuno

UJVÁRI GÁBOR

120

dományainak és a történeti kutatás módszerének teljes és gyakorlati elsajátíttatása. A külföldi intézeteké pedig, hogy tagjaik a legfontosabb levéltárak, gyűjtemények és emlékek felhasználásával már önálló tudományos munkásságot fejtsenek ki.” Utóbbiak fő feladatát az illető városokban található, felmérhetetlen értékű és jelentőségű magyar levéltári források feltárásában, feldolgozásában és megjelentetésében határozta meg. Klebelsberg ekkor mondta el először a később számos változatban megismételt, elitképzésre vonatkozó szavait is: „Aki népoktatást szervez, az szórja bőven a művelődés magvát a nép széles rétegeinek televény földjébe, mint a magyar magvető. Aki tudósnevelés körül törődik, az legyen orchideakertész, foglalkozzék minden cseréppel külön-külön.” Szorgalmazta, hogy az 1872-től működő kolozsvári8

és az 1912-ben alapított két új egyetemnek (Debrecen és Pozsony) saját profilja legyen a történeti kutatások területén: „A debreceni egyetemnek a török hódoltság és a protestantizmus, a kolozsvári egyetemnek az erdélyi fejedelemség történetével, a pozsonyinak pedig a XVII. és XVIII. század latin nyelvű magyarországi irodalmával és művészetével kellene behatóbban foglalkoznia s ennek az iránynak külön tanszékek szervezésében is kifejezésre kellene jutni.” Kívánatosnak tartotta a közgyűjteményi intézményrendszer (könyvtárak, levéltárak és múzeumok) szervezetének megújítását, minél több tanár csatlakozását a Társulathoz: „Csoportosuljanak történelemtanáraink minél számosabban Társulatunk körül, mely különös rokonszenvvel fordul feléjük és mindent el fog követni, hogy különösen a kedvezőtlen állomásokon lévő társaink is kivehessék részüket a tudományos munkából.” E célkitűzés reálisnak látszott, mivel akkoriban – s még a két világháború között is – a középiskolai tanárok közül számosan rendelkeztek doktori címmel, közülük többen az MTA tagjai is voltak, így magától értetődő volt, hogy önálló kutatásokat is folytattak. „A tudósnevelés szervezése, tisztes megélhetést és kellő előmenetelt biztosító állások létesítése – vallotta Klebelsberg – hatalmas lendületet fog adni magának a tudományos munkának: a források összegyűjtésének, kiadásának és feldol gozásának. Országos Levéltárunk új palotája9

hazai anyagunkat teszi az eddiginél sokkalta hozzá

első világháború következtében szüneteltette működését. Bővebben Ujváry G.:

Kulturális hídfőállások i. m. I. köt. 37–44.

8 Klebelsberg beszéde elhangzása előtt három héttel, 1917. április 5-én a kormánypárt, a Nemzeti Munkapárt programjával – és az ott erősebb ellenzék támogatásával – nyerte el Kolozsvár II. kerületének képviselőségét. Lásd például Pesti Napló, 1917. április 6. 2.

9 Az 1913-tól épülő Bécsi kapu téri új otthont – miután 1917 végén leállt a már nagyobb részt elkészült építkezés, amely aztán 1922-ben folytatódott – végül csak 1923-ban adták