Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Ress Imre: Korszakváltást előkészítő rövid elnökség 1913–1916. Thallóczy Lajos
RESS IMRE 112 téről tanúskodó pohárköszöntőjére, s a társulati alapítótagság vállalásához a magyar állami önállóság és területi integritás német szövetségesi biztosítékának újbóli megerősítését kapcsolták.115 Mindebből az elnökség azt a következtetést vonta le, hogy a szövetséges németség minél szélesebb rétegével is meg kell ismertetni a történelmünkben „megnyilvánuló nemze ti ideálokat”, ezért a Társulat a következő évben esedékes félévszázados jubileumára egy ötkötetes magyar történet németországi kiadását határozták el. A német császár szimbolikus gesztusának a Társulatban továbbgyűrűző hatását, a német szövetség erős társadalmi beágyazottságát jelezte, hogy a pázmándi görög nábob, Lyka Döme, akit a nehézségeket támasztó Csánki akadékoskodása ellenére Thallóczy ajánlására 1915-ben mégis felvettek alapító tagnak, tízezer koronás adományával egyedül biztosította Magyarország története német nyelvű megjelentetésének anyagi fedezetét.116 A kezdeményező Csánki Dezső ügyvezető alelnök a reprezentatív áttekintést a régi generáció hattyúdalának szánta, ezért a szerzőnek kiszemelt nagy öregek, Fraknói Vilmos, Károlyi Árpád, Angyal Dávid mellé a fiatalok közül csak Domanovszky Sándort és Thallóczy ajánlására Eckhart Ferencet vette számításba. A vállalkozás előbb a Domanovszky–Angyal páros tervezett közös munkájára redukálódott, de végül Domanovszky tollából jelent meg a teljesen megváltozott viszonyok között már egy másik kiadónál 1923-ban a német nyelvű magyar történelemkönyv.117 Thallóczy egyik utolsó elnöki intézkedésével átvizsgálta Csánki tervezetét és a patinás gothai Justhus Perthes kiadóhoz intézett megkeresését az ötkötetes magyar történet megjelentetéséről a neves diplomáciatörténész Herrmann Oncken, heidelbergi egyetemi tanár szerkesztette Allgemeine Staatengeschichte sorozatban. 118 Életének ezeket a heteit a koszovói határ vidéken töltötte az etnikai viszonyok egzakt felmérésével, hogy a háború utáni balkáni békerendszer a nemzeti ellentéteket kiküszöbölő határmegvonással biztosítsa – természetesen a Monarchia védnöksége alatt – a békés szerb–albán egymás mellett élést. Elhivatottsága tudatában önként válasz-115 Jegyzőkönyv a Magyar Történelmi Társulat 1916 május hó 18-án d. u. 5 órakor tartott ig. választmányi üléséről. Századok 50. (1916) 557–560., Vilmos császár a Magyar Történelmi Társulatban. Pesti Napló, 1916. május 19. 5., Császár a Magyar Történelmi Társulatban. Pesti Hírlap, 1916. május 19. 10. 116 Magyar történet német nyelven. Budapesti Hírlap, 1917. 189., Jelentés a Magyar Történelmi Társulat 1917. évi működéséről. Századok 51. (1918) 317., Reisz T. Cs.: „Kedves Lajosom!” i. m. 150., 154–157., 162., 165–166. 117 Alexander Domanovszky: Die Geschichte Ungarns. München 1923. 118 Reisz T. Cs.: „Kedves Lajosom!” i. m. 186–187.
