Reisz T. Csaba (szerk.): „Kedves Lajosom!” Csánki Dezső levelei Thallóczy Lajoshoz 1879–1916 (Budapest, 2017)
CSÁNKI DEZSŐ LEVELEI THALLÓCZY LAJOSHOZ - [147] 1915. április 21. Budapest
CSÁNKI DEZSŐ LEVELEI THALLÓCZY LAJOSHOZ 159 leghelyesebb lenne a szorosan vett családi címereket, mégpedig felül, mondjuk mintegy 20°-nyi szögben lefelé hajlítva, színes domborműben (ti. majolikában) ábrázolni; tehát következőképp: az Árpádok két címerét úgy, amint az az „Árpád és az Árpádok” c. műben a 337. lap utáni nagy címlapon (ti. a kettős keresztes) és a 349. lapon (ti. a pólyás a Zürichi tekercsen) látható. Ezek közé jönne középre a szent korona elülső színes képe domborműben. Azután jönne az Anjouk tiszta liliomos címere, s luxenburgi sas, a Habsburg pólyás, a Hunyadi-féle hollós, a Jagelló-féle litván lovas, a Szapolyai-féle farkasos és a Habsburg-Lothringeni mint föntebb. Kimaradt a bajor Ottóé és a cseh Vencelé. Az ezek által használt címert ugyanis nem ismerjük. Az az ellenvetés lenne tehető, hogy ezeket a családi címereket az illető uralkodó családok részben nem vagy nem így használják. Így pl. Anjou királyaink tisztán liliomos címert úgyszólván nem is használnak, hanem csak hasított címert, (leginkább) a jobb pajzsfélben a pólyákkal. A Jagellók közül I. Ulászló itt-ott használja ugyan, összetett címerben családi lovas címerét, de II. Ulászló és II. Lajos úgyszólván soha. Ők a magyar címermotívumok mellett mindig csak a lengyelországi sast vagy a csehorszá gi oroszlánt használják. Utóbbiakat pedig mi a Jagellók jelzésére nem rakhatjuk fel a nagy torony címerei közé, mert ezek Lengyelországot, illetve Csehországot jeleznék, nem pedig a Jagellókat. Így tehát nézetem szerint az egyszerű családi címerek mellett kell maradnunk. Ez esetben azonban Téged, kedves jó Árpád, tisztelettel kérlek, légy kegyes a Bécsben inkább létező könyvekből valamiképp megállapítani, hogy a bajor Ottó és a cseh Vencel egyáltalában miféle családi címerrel éltek, mert ilyet mint magyar királyok tudtommal nem használtak. S viszont az a gyanúm, hogy nem a Wittelsbachok ismert ún. rutás, illetve a csehországi oroszlános címert használták.- - - - -Az alkalmat felhasználva röviden áttérek a kutatószoba egyik falára tervezett képre is, mely, mint ismeretes, egy író történettudóst ábrázolna, aki előtt a magyar történelem legfőbb alakjai elvonulnak. E képen előtérben Mária Terézia áll. Kívánatosnak látszik azonban, hogy ezen a képen Habsburg királyaink legnagyobb történelmi alakja, I. Ferenc József is helyet foglaljon. A másik képre ugyanis az épület zárókőletételének actusa terveztetik, s alig valószínűség, hogy ezen Ő Felsége, még ha él is (mit Isten adjon) megjelenhetne. S ekként az ő nagy és szeretett alakja mindkét képről kimaradna; aminek nem szabad megtörténni.
