Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tóth István György Harangkongás és óraketyegés. A parasztok és kisnemesek időfogalma a 17–18. században
HARANGKONGÁS ÉS ÓRAKETYEGÉS 57 ta az életkorát 69-ről 96-ra.17 A majd három évtizedes ugrás is jelzi, hogy egy bizonyos határon, mintegy 70 éven túl már minden szám csak a „nagyon öreg” szinonimája. * Nemcsak a régmúlt kontúrjai voltak elmosódottabbak, de az éppen adott esztendőn belül is bizonytalanabbul határozták meg az időt a 17–18., mint a 20. században. Egy olyan világban, ahol nem volt napilap, reggel nem szólt a rádió, és persze a karórák sem jelezték a dátumot, igen sokan nem is tudták, hogy aznap hányadika van. Erre utal, hogy a 17. században nagyon sok levélen, de még kevésbé ünnepélyes okleveleken is, amelyeket kisnemesek, falusi iskolamesterek írtak, csak az évszám szerepelt, például „Anno 1662”, vagy csak az évszám és mellette a hét napja: „Költ Kapornakon, ma pénteken, 1646.”18 Nem véletlenül nem írták ki a napot: nem tudták, hogy mit írjanak. A 16. században még a középkori gyakorlathoz hasonlóan a legközelebbi egyházi ünnep, például valamely szent ünnepe alapján, meglehetősen bonyolultan tüntették fel a dátumokat (például Keresztelő Szent János fejvételének ünnepe utáni első kedden). A 17. századra már a hónap és a nap szerinti dátumozás vált általánossá. Azonban ez is gondot jelentett. Így írhatta Sutak Mihály, Batthyány Ferenc szervitora, levele aljára: „Ex M[urai] Zombat, ma vasárnap, feria quinta 1622”, holott a feria quinta a csütörtök latin neve. Akik csak napot írtak, és levelüket a címzett egy-két napon belül megkapta, azok esetében feltehető, hogy feleslegesnek ítélték a teljes dátumot kiírni, mint például Horváth Bálint tiszttartó, aki a dátumban mindig csak a hét napját írta ki, hiszen a futár Körmendről, Rohoncról néhány óra alatt Németújvárra vitte Batthyány Ferenchez a levelet. Akik azonban az évszámot mégis kiírták a hét napja mellé, azok elárulták, hogy az évszámmal és a nappal tisztában vannak, de hogy hányadika van, annak már utána kellene nézniük. Vas vármegye egyik esküdtje ezért így adott ki egy oklevelet: kelt Szentivánfán, „anno 1655, húsvét tájban”. Az oklevélre két-17 VaML IV/5. Inquisitio nob. Fasc. 3. No. 5. 18 Rába Helytörténeti Múzeum, Körmend, Történeti dokumentáció 333. sz. Sepsi Pál kapornaki kapitány levele Keglevics Péter vicegenerálisnak. Vö. uo. 332., 334., 335., 306., 208. sz. Szarvaskendi Sibrik Pál levele: „Datum Egerzegh, ma szerdán Anno 1637.” Hasonló példák: uo. 468., 477. sz. és MOL P 701. Vidos cs. lt. 1. cs. 1633., 1662., VaML Vajda cs. lt. 1612., Szelestei cs. lt. 1662., 1683., 1644., 1648. stb.
