Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tóth István György Harangkongás és óraketyegés. A parasztok és kisnemesek időfogalma a 17–18. században
TÓTH ISTVÁN GYÖRGY 56 diktált koránál, vagy pedig, ami sokkal valószínűbb, elmondásból ismert dolgokra emlékezett.14 1765-ben tartottak vizsgálatot a vasi Rábadoroszlón élő Mazaliak nemessége felől. A 71 éves szecsődterestyénfai nemes, Könczöl János csak az öregektől hallotta, hogy a nemességét kereső két Mazali-fiú nagyapja „az török háborúban Kanizsa alatt veszett el”. A magát 89 évesnek valló körmendi Németh György viszont erről nem hallomásból, hanem saját tapasztalatából tudott, legalábbis erről próbálta meggyőzni a vármegyei bizottságot. Azt állította, hogy az öreg Mazali Istvánt jól ismerte, mert együtt katonáskodott vele Kanizsa ostromakor. Kanizsa azonban 75 évvel korábban, 1690-ben került a keresztény csapatok kezére, hiába diktált be tehát majd kilenc évtizednyi életkort Németh György, a vidék sorsát meghatározó vár felszabadításában katonaként nem lehetett része.15 A legmagasabb életkort, amelyet a 18. században valaki saját magáról (tehát nem egy már rég meghalt rokonról) állított, Gömör vármegyében találtuk. 1776-ban itt vallatták a liptói Szentpéterre való Jávortsik Jánost, egy koldusként csatangoló obsitos katonát, aki azzal dicsekedett, hogy Jánosik, a híres rabló sok elásott kincséről tud. Jánosikot magát azonban – folytatta – nem ismerte személyesen, „hanem csak láttam, mikor függött”. 1713-ban, azaz 63 évvel korábban akasztották fel a híres rablót Liptószentmiklóson, ezt azonban a gyanúsított konkrét évszámmal nem tudta, csak azt, hogy ez nagyon régen történt. Így aztán, hogy szavainak hitelt adjon, a következő kérdésre, hogy ti. hány esztendős, nem habozott azt felelni: „Jövő Szent János napján 130 esztendős leszek.” A tanú, aki mielőtt katonának állt volna, pásztorkodott, persze nem tudta a pontos életkorát, azt aligha jegyezte fel, hiszen, mint elmondta, se írni, se olvasni nem tud, ezért a hegyekben elrejtett kincsekről szóló levelet is másokkal olvastatta el.16 1754-ben Szombathelyen tett tanúvallomást Kelemen Pál nemesember. 69 esztendősnek állította magát, és nagy lendülettel mondta tollba, hogyan hadakozott Nagyvázsonynál és másutt is a török ellen. Az írnoknak feltűnhetett, hogy a buzgó hadfi ezek szerint még csak apró gyermek volt a dunántúli harcok idején, hiszen a karlócai békekötéskor, 1699-ben is csak 14 esztendős lehetett, mire Kelemen Pál habozás nélkül átjavíttat-14 ŠOBA, Košice, Torna, Šlachtické pisomnosti, krabic 211. c. 315. No. 3. Rod Czélia 1794. máj. 28. 15 VaML Nemesi perek, Fasc. I. No. 4. „E.”. 1765. 16 ŠOBA, Banská Bystrica, Gömör, Proc. magistr. Fasc. XI. 678. krabic, No. 481–482. 1776. jún. 11. Encyklopédia Slovenska II. Bratislava, 1978. 479.
