Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Csukovits Enikő Órahasználat a középkori Magyarországon
ÓRAHASZNÁLAT A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 43 Megállapításunkat igazolja az a tény is, hogy az e korban Magyarországon felbukkanó órások legtöbbször az ipar hazai képviselői. A Sziléziából érkezett János mester – akit egy besztercebányai adatból ismerünk – kivételével a többi órásnál nem említik a források, hogy külföldről érkezett volna. Véleményem szerint előfordult, hogy az óraállítást elhatározó városi magisztrátus a város első órásmesterét még külföldről hívta (a 15. század második felében már inkább valamelyik órával bíró hazai városunkból), az elkészített óra karbantartása ellenben már helybeli mester feladata volt. Azokban a városokban, ahol az órahasználatnak már a 15. század elejétől kezdve folyamatos írásos nyoma van, tanúi lehetünk az órát karbantartó mesterek generációnkénti váltásának is: Pozsonyban 1410-ben Péter, 1434-ben Miklós, 1487-ben János órásmestert említi a számadáskönyv,84 Bártfán 1420-ban Mihály kap pénzt az órára, 1427–1432-ben Tamás az órás.85 Kassán 1461-ben kapott polgárjogot egy bizonyos Achtsenmicht Miklós horolegiator, és valószínűleg Kassán működött az az Antal nevű lakatos is, aki a somodi plébános óráját megkapta.86 Sopronban, Brassó ban a városban dolgozó lakatosmester feladata a karbantartás, de az olajozáshoz különösebb szakértelem sem kell, azt 1504-ben Sopronban András, az órakikiáltó éjjeliőr végzi.87 Brassóban egy későbbi, 1535. évi adat szerint György harangozó feladata volt, hogy mindkét – a városháza és a templom tornyán lévő – órát igazgassa.88 Egyébként a karbantartási, kisebb javítási munkákat elvégző mester legtöbb esetben nem tudott új órát készíteni. Forrásaink alapján két órásról tudható mindössze, hogy ezt a magasabb szakmai szintet igénylő munkát is képes volt elvégezni: az 1470-ben említett kolozsvári Óra gyártó Péter (nomen est omen), valamint a segesvári György mester, aki a brassói város háza óráját készítette.89 Az ő működését hírül adó brassói városi szám adások tartalmazzák az újonnan készülő városházi toronyóra felállításának valamennyi kiadását, ezért e páratlan forrást mindenképpen érdemes szemügyre vennünk. Az első bejegyzés e tárgyban 1527. május 31-én kelt, amikor az órához való vaslemezekre küldtek pénzt, pontosan 2 forintot 84 Fejérpataky L. i. m. 49. (1410), Ortvay T . i. m. II/4. 226. (1434, 1487). 85 Fejérpataky L. i. m. 188., 252., 301. 86 Kemény L. i. m. 68.; Antalra: Békefi R. i. m. A levelet ugyanis Kassa városának címezte Szepsi mezőváros hatósága. 87 Sopron: Házi J. i. m. II/3. 168. – János lakatos: uo. II/5. 137. – András éjjeliőrnek olajért, Brassó: Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt i. m. II. 181. 88 Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt i. m. II. 384. 89 Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt i. m. II. 40.
