Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Csukovits Enikő Órahasználat a középkori Magyarországon
ÓRAHASZNÁLAT A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 39 szerkezettel rendelkezett, akkor a középkor végére a kolostorok nagy részében volt ilyen szerkezet. E nagy ívű fejtegetésnek azonban jócskán ellentmond az a tény, hogy az ebben az évben meglátogatott többi monostor javai között sehol sem említenek órát. Nem tartalmaz órát a pannonhalmi apátság 1518-ban készült, 112 tételt tartalmazó leltára sem!73 Pannonhal mán lehetséges magyarázatul kínálkozik, hogy talán már volt toronyóra, vagy ha az nem, falra szerelt napóra, amely a mobil óra létét feleslegessé tette, de nem valószínű, hogy így lett volna a jelentéktelen, évtizedek óta hanyatló apátságoknál is. A kérdés tehát továbbra is nyitott marad. Habár a különböző rendekhez tartozó valamennyi kolostorban szükség volt napi időmérésre, nem tudjuk, és valószínűleg nem is fogjuk megtudni, hogy milyen szerkezettel mérték az időt, és a kolostorok mekkora hányada rendelkezett a középkor végén gépórával. Egy 1476-ban a szakácsi kolostorban, valamint egy 1494-ben a széplaki apátságban kiállított közjegyzői oklevél – melyekre még visszatérünk – azonban talán arra utal, hogy szélesebb körben használták az órákat a napi idő mérésére, mint amennyiről ismeretekkel rendelkezünk.74 Lehetséges ugyanis, hogy mindkét esetben a kolostor órája alapján megállapított időt tüntették fel az oklevél dátumában. A szélesebb körű órahasználatra utal az a már említett jelenség is, hogy a 15. század második felétől kezdve már találunk magánkézben lévő órákat is. A legkorábbi ilyen adat az 1470 körül, Várdai István bíboros által Várdai Miklós özvegyének küldött ingóságok jegyzékében található.75 A lista különféle asztalneműket: csészéket, serlegeket, aranyozott kupákat, kanalakat és villákat, abroszokat, valamint számtalan értékes felsőruhaneműt, néhány kárpitot, egy kis órát, valamint egy aranyozott Agnus Deit említ. Nem véletlen, hogy az első magyar óratulajdonosok ép pen a híres humanista főpapok voltak. A saját – mobil – napórával rendelkező Vitéz János műveltsége mellett nem maradt el Várdaié sem. Mint váradi kanonok a bécsi, páduai, majd a ferrarai egyetemre járt, ez utóbbi városban Janus Pannoniusszal együtt. Itt szerzett 1450-ben kánonjogi doktorátust, 1456-ban alkancellár, a következő évben kalocsai érsek lett, 1464-től királyi kancellár volt 1471-ben bekövetkezett haláláig. 1464-ben Mátyás nem az esztergomi érsek Vitéznek, hanem neki kérte a bíborosi 73 A pannonhalmi Szent Benedek-rend i. m. III. 706–711. 74 DL 17 765, 46 278. 75 A gróf Zichy-család idősebb ágának okmánytára. Szerk. Nagy Imre, Nagy Iván és Véghely Dezső. Budapest, 1915. XI. 65–66.
