Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)

Csukovits Enikő Órahasználat a középkori Magyarországon

CSUKOVITS ENIKŐ

40

kalapot. A század legjelentősebb hazai magánlevelezését folytató, nagy műveltségű bíboros jóvoltából a Várdai család nemességünkből elsők közt jut órához – és ezáltal az időmérés lehetőségéhez.76

Valószínűleg huma

nista műveltségű főpapjaink közül többen is rendelkeztek órával. Közéjük tartozhatott a külföldön csillagászati eszközöket készíttető Janus Pannonius is. Esetükben egyébként tanúi lehetünk az időtudat komplex változásának: nemcsak a napi időt mérték, hanem számontartották az elmúlt éveket, és ami újszerű, számukra már fontos volt, hogy ismerjék-megismerjék saját életkorukat. A 16 éves Janus Pannonius epigrammát írt a saját életkoráról (De sua aetate);

a javakorabeli Várdai István 1469-ben levélben kérte rokonait, próbálják megtudni születésének dátumát.77

Várdai órája után a következő, jelenleg ismert adat egy 1485-ös soproni végrendeletben olvasható: Resch Jakab pap óráját a soproni Szent Mihály egyházra hagyta.78

A következő három példa már a 16. század elejé

ről származik. Hédervári Katalin, Rozgonyi Istvánné 1519. május 12-én kelt végrendeletében említette: „item habeo quandam horam de argen

to”.

79

Katalin asszony ezüstórájával szemben az 1521. évi fejérkői várlel

tárban „hora vetus ferrea una nullius valore”

található.

80

Valószínűleg egy rozsdás napóra lehetett ez az értéktelen öreg vasóra, fényűző tárgyaknak ugyanis nyoma sincs az inventárium szerint ez idő tájt Fejérkőn. A többi ingóság is az órához hasonló állapotban találtatott: értéktelen ócska szekrény, foszlott öreg kárpit – asztalhoz is csak hét ember ülhetett egyszerre, ennyi volt ugyanis az óntányérok és csészék száma. A legnagyobb értéket még a fegyverek és a puskapor képviselték. Utolsó, 1524. évi forrásunk valóságos gyöngyszem, rövidsége ellenére páratlan betekintést nyújt a középkor végi magyar mezőváros-falu műveltségi állapotába. Szepsi mezőváros hatósága rémes latinsággal írt levelében tudatja Kassa elöljáróival: Vince somodi plébános megkérte Gergely – akkor még somodi – iskolamestert, vesse papírra azt a levelet (literas testimoniales ex parte horologii),

amely tanúsítja, hogy az órát Antal lakatosnak adta. Az iskolamester 76 Életéről: Bónis György: A jogtudó értelmiség a Mohács előtti Magyarországon. Budapest, 1971. 170., 224–225.; Érdújhelyi Menyhért:

A kalocsai érsekség a renaissance-korban. Zenta, 1899.

77 „De die nativitatis nostre et hora...” – A gróf Zichy-család i. m. XI. 3. A pontos születési dátum ismeretére feltehetőleg a horoszkópja elkészítéséhez volt szüksége.

78 Házi J. i. m. II/1. 218.

79 A Héderváry-család oklevéltára. Közlik Br. Radvánszky Béla és Závodszky Levente. Budapest, 1909. I. 565.

80 DL 47 440.