Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Csukovits Enikő Órahasználat a középkori Magyarországon
ÓRAHASZNÁLAT A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON 33 színűleg e munkálatok során került az óra a toronyba.42 Kassán a Szent Erzsébet-templom először napórát kapott: a déli, úgynevezett Szent János-kápolna falába helyezett napórába az 1477. évszámot vésték.43 A ha gyomány szerint Regiomontanus tervezte, valójában inkább tanítványának, Hans Dorn műszerkészítő dominikánus szerzetesnek a munkája lehetett.44 Habár a városban az első órás 1461-ben kapott polgárjogot, 45 az első gépórát mai ismereteink szerint csak több mint három évtizeddel később állították fel. 1490-ben a város ostromakor a templom is súlyos sérüléseket szenvedett. Az 1497-ben befejeződő restaurálás során újjáépítették a templom északi tornyát, a tető oromzatát, valamint ekkor helyezték el a toronyórát. Díszes, aranyozott óra volt, harangjátékkal. Információink egy későbbi, 1556. évi forrásból származnak: 1556. április 13-án hatalmas tűzvész pusztította el az egész várost, és a lángok martaléka lett az óra is. A templom helyreállítása már ebben az évben megkezdődött: az óra kijavításáért Máté lakatosmesternek 8 forintot, Miklós festőnek 17 forint 55 dénárt, az aranyozást végző Miklós ötvösnek 1 forint 50 dénárt, az esztergályosmesternek 16 dénárt, Bereck puskaművesnek, aki az órához szükséges harangokat öntötte, 32 dénárt fizetett a városi tanács.46 A kassainál is későbbi a brassói városi óra. 1514-ben már volt egy a Fekete-templomon, felállításának időpontját nem ismerjük.47 A városháza tornyára csak 1528-ban, az épület átépítése, modernizálása során került a város második gépórája.48 Emellett egy 1537. évi feljegyzés szerint két napórája is volt Brassónak, ebből az egyik feltételezések szerint 1440 körüli lehet, és jelenleg is látható.49 A városházi órát egy segesvári mester, György készítette. Valószínű, hogy szülővárosában is állított fel órát, és miután ennek híre ment, hívták csak meg máshová is, így – talán más városokkal együtt – Brassóba is.50 42 Mihai Sofronie: Turmuhren in Siebenbürgen. Forschungen zur Volks- und Landeskunde 23. (1980) 72–78. 43 Mihalik József: A kassai szent Erzsébet templom. Budapest, 1912. 40. 44 Magyar napóra-katalógus. Összeállította Keszthelyi Sándor. Budapest, 1983. 47. 45 Kemény Lajos: Kassai óragyártók 1461–1843. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 11. (1904) 68. 46 Mihalik J. i. m. 70. 47 Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen. I–II. Kronstadt, 1886– 1889. I. 203. 48 Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt i. m. II. 40., 70–77. 49 Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt i. m. II. 490. 50 Quellen zur Geschichte der Stadt Kronstadt i. m. II. 40.
