Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)

Szentpétery Imre Chronologia

CHRONOLOGIA

181

te, melytől kezdve a Hold ismét a coniunctio felé közeledik, megvilágított része fogy, s ismét előáll az újhold. A két egymásután következő újhold közt eltelő idő, melynek pontos kiszámítását a nap- és holdfogyatkozások teszik lehetővé, 29 nap, 12 óra, 44 perc és 3 másodperc, amely időtartamot holdhónapnak (lunatio) vagy synodikus hónapnak nevezzük. A 12 holdhónapból álló holdév hossza ezek szerint 354 nap, 8 óra, 48 perc és 35 másodperc. Ha az időszámítás alapjául a holdhónapot veszik, de az évszámítást valahogyan – szökőhónapok és szökőnapok alkalmazásával – mégis összhangba akarják hozni a Nap járásával, a Nap és a Hold járásából kombinált lunisolaris év keletkezik.

14. A Nap és a Hold járásának számítása a középkorban nem volt és nem is lehetett egészen tökéletes; az mégis ismeretes volt, hogy sem a napév hossza, sem a holdhónapé nem fejezhető ki egész napokkal, hanem tört naprészek is szükségesek a pontos megállapításhoz. Sőt, a napév hosszát az alexandriai Sosigenes számításai alapján a valóságot eléggé megközelí-Az ember a lapos Földről szemléli a Világegyetem mozgását. Metszet Camille Flammarion L’atmosphere

című könyvében