Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Szentpétery Imre Chronologia
CHRONOLOGIA 179 nek, a napjelölési módoknak stb.) a hazai használatban való változásai csakis a hazai gyakorlat vizsgálata és megfigyelése alapján állapíthatók meg. A magyar kronológia feladata tehát nem lehet más, mint a hazai gyakorlatban felismerhető eltéréseknek, valamint a változó jellegű időszámítási elemeknek a közép- és újkori általános kronológiába való beiktatása. A kronológia hazai irodalma oklevéltani munkával, M. Schwartner Int roductio in artem diplomaticam aevi intermedii praecipue Hungaricam című művével kezdődik, melynek 1790-es 1. kiadásában a 289. sk. lapokon van igen röviden szó a kronológia elemeiről. (A megelőző korból mindössze Froelich D. Calendarium perpetuumja [1639] említhető.) Az 1802-es 2. kiadás, valamint Perger Jánosnak ezt bővítve magyarra fordító Bévezetés a diplomatikába vagyis az oklevélesméret tudományába cí men 1821-ben kiadott könyve részletesebben szól ugyanerről a tárgyról, az utóbbi a III. rész 147. sk. lapjain. Karap Péter A régi és újabb kalen dáriumokról címen (1822) már önálló kronológiát írt, melyben a középko ri időszámítást 100 lapon adja elő, külön mellékelt táblázatokkal, de csak általánosságban, a hazai gyakorlatra való különösebb tekintet nélkül. Nagy Pál Historia pragmatica regni Hungariae -jának (1823) I. köte tében ad pár lapnyi kronológiát, Vass László pedig Institutiones histor. eccl. novi foederis című munkája (1828) I. kötetében részletesebbet. Edvi Illés Pál a Tudományos Gyűjtemény 1829. évf. 5. köt. 63. sk. 11. Kalen dárium magyarázatja és még valami a honni Kalendáriumokról címen a kalendáriumcsinálás elemeiről, tehát a kronológiáról beszél, de inkább arra veti a súlyt, hogy milyennek kívánná ő az évi naptárkönyvet. Ezek után a fogyatékos előzmények után írta meg Knauz Nándor mindmáig alapvető művét: Kortan hazai történelmünkhöz alkalmazva (1876), mely a benne előforduló hibák mellett, és az azóta ismeretessé vált újabb adatok hiánya mellett is elsőrangú és kiváló munka. Azóta jelentek meg: Torma József: Oklevelészeti Naptár (1879); Hor vát Árpád: A diplomatikai kortan alapvonalai (1884); G. T. Turchányi: Tabulae chronographieae ad solvenda diplomatum data constructae (1897); Szentpétery Imre: Oklevéltani Naptár (1912). A keresztény idő számítás rendszerének jó általános összefoglalása (mely azonban az időszámításnak a történeti forrásokban való alkalmazási módjára és a hazai gyakorlatra nem terjed ki): Székely István: Krisztus születésének éve és a keresztény időszámítás (1922) 161–240. 1.
