Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Szentpétery Imre Chronologia
CHRONOLOGIA 177 lön számítgatás nélkül a zsidó pészah ünnep szerint állapította meg a húsvét idejét, addig a másik rész (az alexandriai egyházat követve) a zsidó pészah ünnepnek is alapjául szolgáló tavaszi első újhold időpontját önállóan, amattól olykor eltérően számította. Ebből viták és eltérések származtak, melyeket az egyebek közt ezeknek kiküszöbölését is célzó 325-i niceai zsinat sem szüntetett ugyan meg teljesen, de mégis megállapította azokat az alapelveket, amelyek szerint a keresztény húsvét ünnepét egységesen ünnepelni kell. A húsvétidő kiszámításának módját a zsinat nem részletezte, s annak időpontját a jövő évek sorára nézve még kevésbé állapította meg, hanem az alexandriai püspökre bízta az ünnepnek időről időre való megállapítását és közzétételét. Ez adott okot és alkalmat olyan táblázatos összeállítások készítésére, melyek a húsvétszámítás tényezőit és az ezek alapján előre kiszámított húsvétünnepet az éveknek bizonyos sorára ciklusszerűen tartalmazták, olyasféleképpen, hogy a ciklus eltelte után a húsvét ugyanoly módon ismét ugyanannyi évre előre megállapítható, illetőleg kiszámítható legyen. 7. A középkori időszámítás fejlődésében újabb fokozatot jelentett a ciklikus húsvétszámítás hibás voltának, valamint a középkor által átvett Julius Caesar-féle évszámítás hibáinak fölismerése és az ezek kiküszöbölésére irányuló törekvés. E hibákat, nevezetesen a régi ciklusok szerint való húsvétszámítás hibás voltát már a 13. században szóvá tette Roger Bacon angol franciskánus, a „doctor mirabilis”. A 15. századi nagy zsinatokon is szőnyegre került a naptárjavítás kérdése, így a baseli zsinaton Nicolaus Cusanus, a nagy képzettségű püspök, majd bíboros, írásban terjesztett be javaslatot a reform iránt. 1476-ban IV. Sixtus pápa a világhírű asztronómust, a Mátyás magyar király pártfogását is élvező Regiomontanus Jánost bízta meg a naptárjavítás tervezetének kidolgozásával. Regiomontanus azonban meghalt, mielőtt a feladatot megoldhatta volna, s a naptárreformból a középkor végéig nem lett semmi. A trienti zsinat az egyház belső reformálásának munkája közben a naptárreform kérdését is tárgyalta, de meg nem oldotta, hanem a pápára bízta az elintézést. Így jutott a feladat XIII. Gergely pápának, ki azt egy erre a célra alakított bizottság által meg is oldatta, s a megállapított új elveket Inter gravissimas kezdetű bullájában 1582. február 24-én közzétette. A világ katolikus és protestáns államai a Gergely-féle új naptárt rendre elfogadták. 8. A Gergely-féle naptárreform nemcsak a keresztény időszámítást javította meg, hanem közvetve a kronológia tudományának fejlődésére is nagy hatással volt. A modern értelemben vett tudományos kronológia megalapítása ugyanis a kiváló francia humanistának: Scaligernek és el-
