Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tátrai Zsuzsanna A parasztság jeles napjai
TÁTRAI ZSUZSANNA 172 Úgy vélték, hogy akinek érdeme van rá, a fölkelő napban megláthatja Máriát, sugarai rózsát szórnak. Egyes helyeken ezen a napon kezdték el a gabona vetését. Kisasszony napjára virradó éjszaka vagy kora hajnalban a vetni való gabonát kitették a harmatra, hogy „az Úristen szentelje meg”. A 19–20. század fordulóján Muravidéken még élt az a hiedelem, hogy az ilyen búza nem üszkösödik meg és bőven fog teremni. Kisasszony napja volt sokfelé a cselédek szolgálatba lépésének ideje. Ilyenkor kezdték a dióverést. Fecskehajtó Kisasszony nak is nevezték, mert sok helyen úgy vélték, hogy ezen a napon indulnak útnak a fecskék. Az e napi bugyborékos vagy ritkaszemű eső csapadékos időszakot jósol. Mária napja (szeptember 12.) Szűz Mária neve napja, máig kedvelt névünnep, egyes vidékeken búcsúnap. A hagyomány szerint 1683-ban Bécs ostroma alatt Lipót császár a passaui Mariahilf (Segítő Boldogasz szony) kegyképe előtt imádkozott a győzelemért. A kegykép a török alóli felszabadulás szimbóluma lett, így kultusza a 18. századtól rohamosan terjedt Magyarországon is. Erzsébet napján (november 19.) Árpád-házi Szent Erzsébetet (1207– 1231), a katolikus egyház egyik legtiszteltebb női szentjét ünneplik. A legenda szerint a szegényeknek vitt alamizsna a kötényében rózsává változott, amikor atyja, II. András kérdőre vonta. Ez az úgynevezett rózsacsoda. Szent Erzsébet neve gyakran szerepel a pünkösdi énekekben, gyermekjátékokban, különösen az úgynevezett várkörjáró játékokban. Hazánkban a leggyakoribb női nevek közé tartozott az Erzsébet, ez az egyik legkedveltebb névünnep. Időjárásjóslás is fűződik ehhez a naphoz. Ha Erzsébet-napon havazik, azt mondják: „Erzsébet megrázta a pendelyét.” Debrecenben úgy mondják: „Erzsébet, Katalin havat szokott adni, a bitang marhákat jászolhoz kötözni!” Katalin napja (november 25.) Alexandriai Szent Katalin, a középkor legnépszerűbb szentjének napja. Legendáját verses alakban az Érsekújvári kódexben, prózában az Érdy-kódexben olvashatjuk. E szerint szép és okos királyleány volt, akinek egyik látomásában megjelent Jézus, és eljegyezte. Mártírhalálakor ismét megjelent, és megígérte, hogy mindazokat meghallgatja, akik menyasszonyához, Katalinhoz imádkoznak. Így vált Katalin a házasságra vágyó leányok védszentjévé. Napjához férj jósló hiedelmek és praktikák kapcsolódtak. A vízbe tett gyümölcság, ha kizöldül karácsonyig, a leány közeli férjhezmenetelét jósolja. Az ágat ka talinágnak, katalingally nak nevezik. A jóslás hatékonyságát úgy igye keztek fokozni, hogy mezítláb mentek az ágért, különböző fákról met-
