Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tátrai Zsuzsanna A parasztság jeles napjai
A PARASZTSÁG JELES NAPJAI 173 szették, lehetőleg lopott ágat vittek a szobába. Volt, aki minden ágnak fiúnevet adott, s amelyik elsőként virágzott ki, olyan nevű férjet várt. A legények is ezen a napon tudakozódhattak jövendőbelijük iránt. Például úgy, hogy lopott leányinget tettek a párnájuk alá, vagy egész nap böjtöltek abban reménykedve, hogy megálmodják a feleségüket. Katalin dologtiltó nap volt, főleg a nők számára, de többfelé még a malmok is leálltak ezen a napon. A Katalin-napi időjárásjóslás közismert: „Ha Katalin kopog, akkor karácsony locsog, viszont ha Katalin locsog, akkor karácsony kopog.” Katalin napja közvetlenül az advent kezdete előtti napokra esik, utána már sem lakodalmat, sem táncmulatságot nem tartottak, ez az úgynevezett kisfarsang zárónapja. Különösen a hazai németségnél jeles volt a Katalin-napi mulatság, amely egyben zárónap is volt. „Katharina sperrt Tanz und Geige ein.” (Katalin bezárja a táncot és a hegedűt.) Mindenszentek napja (november 1.) és halottak napja (november 2.) a halottakra való emlékezés ünnepe. Mindenszentek napja azoknak a szenteknek az ünnepe, akikről a naptár név szerint nem emlékezik meg. A 9. század óta kötelező ünnep. A katolikus egyház tanítása szerint ezen a napon az élő és az elhalt hívek titokzatos közösséget alkotnak. Mindenszentek napja a 20. században a halottak napja előestéje, vigíliája lett. Azt a hetet, amelybe a halottak napja esik, halottak heté nek nevezik. E napon ma is szokás – a halottak emlékezetére – a sírok megtisztítása, feldíszítése és gyertyák gyújtása. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra. A szegedi tájon mindönszentök kalácsa , kóduskalács néven üres kalácsot sütöttek, amelyet a temető kapujában várakozó koldusoknak adtak, hogy ők is megemlékezzenek a család halottairól. Jászdózsán miközben a temetőben gyertyát égettek, odahaza is égve hagyták a lámpát, hogy a halottak széjjel tudjanak nézni. Úgy vélték: „Míg a harang szól, a halottak otthon vannak.” Mindenszentek napjához gazdasági hagyományok is fűződnek. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei Csépán ilyenkor szorultak be az állatok – a gulya, a csürhe, a ménes és a csorda. Nagymagyaron mindenszentekkor volt a legényvásár. Itt fogadták meg a gazdák a szolgalegényeket. Mindenszentek és halottak napja közötti éjszakán a néphit szerint a templomban a halottak miséznek . Halottak napján is megvendégelik a sze gényeket és a koldusokat. Ezen a napon tiltották a munkát, nehogy megzavarják a holtak nyu galmát. Tiltották a mosást, mert attól féltek, hogy akkor a hazajáró halott
