Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tátrai Zsuzsanna A parasztság jeles napjai
A PARASZTSÁG JELES NAPJAI 171 egyúttal a belvárosi templom védszentjét is ünnepelték. A juhászok a plébánia udvarán főzték a birkapaprikást, a juhásznék rétest és bélest tálaltak. A Hortobágy környéki pásztorok és a paraszti legelőtársaságok is rendeztek Dömötör-napi mulatságokat. A juhászok elszámolását bezáró mulatságot nevezték juhászbál nak, juhásztor nak, juhtor nak és dömötörözés nek is. Gyakran az egész hét ráment, amit dömötörhét nek mondtak. A Dömötör-napi hideg szelet a kemény tél előjelének tartják. Szent Márton napja (november 11.) pásztorünnep . Mártont hazai szentként tiszteljük: a mai Szombathely helyén (Savariában) egy római katonatiszt fiaként született 316-ban. A pannonhalmi bencés monostor Szent Márton tiszteletére épült. A középkor egyik legnépszerűbb szentje volt, kultusza hazánkban is virágzott, emlékét helynevek, oltárképek őrzik. Szent Márton napján a pásztorok vesszőt adtak ajándékba a gazdáknak. Ez volt a Szent Márton vesszeje, úgy tartották, ahány ága van, annyit malacozik a disznó. A néphit Márton alakját a libával többször is összefüggésbe hozta. A legenda szerint Márton püspökké választása előtt szerénységből elbújt a libák óljába, a libák azonban gágogásukkal elárulták. Szent Márton lúdja a római étkezési szokásoknak a továbbélése. A római Aesculapius (Aszklépiosz) ünnepén mindig liba került az asztalra. A Szent Márton lúdja kifejezés – főként a Dunántúlon – utal a nap jelleg zetes ételére és az egykori földesúri járandóságra. Ilyenkor már le lehet vágni a tömött libát. „Aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik” – tartották. Márton napjára általában megforr az újbor: „A bornak Szent Márton a bírája.” Másként Márton az új bor születésnapja, amelyet minden bortermő országban ünnepelnek. Ehhez a naphoz is munkatilalmak kapcsolódtak. Muravidék lakói szerint Márton-napkor nem szabad mosni, teregetni, mert elpusztulna a jószág. Néhol Márton-nap a cselédfogás és a legeltetés határnapja, valamint vásárnap is. Dunaszerdahelyen (Pozsony vármegye) híres volt a Márton-napi vásár. A kalotaszegi falvakban a jószág behajtása alkalmából Márton-napi bált rendeztek. Jeles őszi női névnapok is sorakoznak a naptárban szeptemberben és novemberben. A Mária-napok egyúttal búcsújáró napok is. Kisasszony, Kisboldogasszony napja (szeptember 8.) Szűz Mária születésének napja, a két Boldogasszony közötti időszak (augusztus 15. – szeptember 8.) zárónapja. Már a 11. század óta számontartják Kisasz szony napját, és az egész magyar nyelvterületen kedvelt búcsúnap. Kisasszony napjának hajnalán a hívő asszonyok sokfelé, például búcsújáróhelyeken (Andocs, Máriapócs, Csatka) kimentek a napfelkeltét várni.
