Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tátrai Zsuzsanna A parasztság jeles napjai
TÁTRAI ZSUZSANNA 170 gelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt. A Hortobágy vidékén Mihály-nap volt a legnagyobb ünnep, amikor mulatságokat, bálokat is rendeztek. E napon gyakran vásár is volt, a pásztorok ilyenkor egészítet ték ki a felszerelésüket. Székesfehérvárott ekkor volt a juhászfogadás, amely mindig nagy ünnepségekkel járt. A cselédfogadás egyik időpontja is Szent Mihály napja. Ha valaki arra kényszerült, hogy munkahelyét elhagyja, arra mondták: „No, ennek is már Szent Mihály van.” Sokféle, időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály-napra vonatkozóan. Közismert mondás: „Szent Mihály lova deres, behozza a telet!” Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. A pásztorok az állatok viselkedéséből jósoltak az időjárásra. Ha Szent Mihály éjszakáján a juhok vagy a disznók összefeküdtek, hosszú, erős telet vártak, ellenkező esetben enyhét. Mezőgazdasági tiltónap is volt ez a nap, és Szent Mihály hetében nem tartották jónak búzát vetni, mert férges lesz. Vendel napja (október 20.) a szent legendája alapján a jószágtartó gazdák és a pásztorok védőszentjének napja. Ha állatvész ütött ki, azt mondták: „Vendel viszi az állatokat”. E napon nem fogták be a jószágot, és vásárra sem hajtották. Szent Vendelt elsősorban a Dunántúlon és a Jászságban tisztelték. Ez utóbbi vidéken fogadalmi ünnep volt, búcsút rendeztek. A templomból körmenettel vonultak a szobrához. A juhtartó gazdák pásztorokat tömörítő vallási egyesületeket, úgynevezett Vendel -társula tokat hoztak létre. Csallóközben is a pásztorok ünnepe volt, ezen a napon dudaszó mellett mulatoztak. Szobrokat állítottak számára, amelyeken pásztoröltözetben ábrázolták, lábánál kutyával és báránnyal. Szobrát tisztelték, fát ültettek köréje, nyáron virággal díszítették. A szentet általában juhászöltözékben ábrázolják, de a németlakta vidékeken, például a Vértesben Vendel Rajna-vidéki parasztöltözéket visel. Egyes oltárképeken, például Szegeden rokokó pásztoralakra emlékeztet. Dömötör napja (október 26.) volt az ország keleti felében a pásztorok ünnepe. A századfordulótól a Vendel-nappal együtt veszített jelentőségé ből, és ezzel megnőtt Szent Mihály napjának szerepe. Dömötör napját ju hászújévnek is nevezték, mert sokfelé ezen a napon számoltak el a juhá szok gazdáikkal, meghosszabbították vagy megszüntették szolgálatukat. Az elmúlt évtizedekben Kunmadarason és Hajdúszoboszlón Szent Dömötör napján állatvásárok voltak, ekkor egy vagy több napon át tartó mulatságokat rendeztek. Különösen nagy ünnepségek voltak Szegeden, ahol
