Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tátrai Zsuzsanna A parasztság jeles napjai
A PARASZTSÁG JELES NAPJAI 169 Őszi jeles napok (Egyed napjától Szent Andrásig) Az őszi jeles napok közül Egyed napja (szeptember 1.), Máté napja (szeptember 21.) és Ferenc napja (október 4.) a gabona vetésének jeles napjai. A vetés nagy szakértelmet kívánó férfimunka volt, szertartásosan történt. A gazda megszentelte a vetőmagot, tiszta ruhába öltözött, szótlanul tette meg az utat a gabonaföldig. Vetés közben tilos volt káromkodnia. Miután végzett, magasra dobta a vetőabroszt, hogy nagyra nőjön a gabona. Egyed napján (szeptember 1.) kezdték a búza, másutt a rozs vetését. Emellett ilyenkor fogták hízóra a disznót, ha karácsony táján le akarták vágni. Az e napi esőből esős őszre jósoltak, ellenkező esetben szárazra. Máté napján (szeptember 21.), illetve Máté hetében vetették sok helyütt a búzát. A Máté-napi tiszta időből jó bortermésre következtettek. Assisi Szent Ferenc napja (október 4.). Göcsejben a vetésre legalkalmasabb hétnek az úgynevezett Ferenc-hetet tartották. Előtte kanászostorral durrogtattak a hegyen a gonosz, rossz szellemek elűzésére. A muravidéki és szlavóniai földművesek a Ferenc-nap körüli hetet búzahétnek nevezik. A Vas megyei Vásárosmiskén ez a nap volt a szüret kezde te. Ha ilyenkor ültettek kotlóst, a gazdasszonyok nyírfaágat tettek a fészekbe a gonosz, ártó hatalmak ellen. Őszi jeles napokon kezdték meg hagyományosan a szüretet. Két jellegzetes szüretkezdő nap volt Terézia napja és Simon Júdás napja. Terézia napja (október 15.) volt a szüretkezdő nap például a Balaton vidékén és Baranyában. Egerben Teréz-szedés a neve. Bánátban, Tokaj-Hegyalján Si mon Júdás napja (október 28.) a szüretkezdés hagyományos jeles napja. Bácskában asszonyi dologtiltó nap volt, amikor nem moshattak, kenyeret sem süthettek. Egyes vidékeken e napon számoltak el a juhászok. Az őszi jeles napok között említendő elsősorban az állattartással, pásztorkodással kapcsolatos Szent Mihály napja (szeptember 29.), Vendel napja (október 20.), Dömötör napja (október 26.) és Márton napja (november 11.). Szent Mihály napja (szeptember 29.) Szent Mihály arkangyal ünnepe. A hagyomány szerint ő a túlvilágra költöző lélek kísérőtársa, bírája. Ezzel függ össze a halottszállító saroglyának a „Szent Mihály lova” elnevezése. E nappal megkezdődött az úgynevezett kisfarsang ideje, a lakodalmazá sok őszi időszaka, amely Katalin napjáig (november 25.) tartott. Mihály napja a név gyakorisága miatt fontos névünnep. Ez a nap a gazdasági év fordulója. Ezután kezdték a kukoricát törni. A Szent György-napkor le-
