Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tátrai Zsuzsanna A parasztság jeles napjai
A PARASZTSÁG JELES NAPJAI 165 körmeneteket rendeztek. Baja városában az úgynevezett Jánoska-eresz tést eleinte csak a vízimolnárok ünnepelték. Estefelé kihozták a szent szobrát, zöld ágakkal, templomi zászlókkal, fáklyával, égő gyertyákkal dereglyére vagy kompra vitték, amelyet kivilágított csónakok követtek. A vízi körmenet a főtéren evés-ivással, mulatsággal fejeződött be. Nyári jeles napok (Szent Ivántól Bertalan napjáig) A nyári jeles napok közül Szent Iván napja (június 24.) a nyári napforduló ünnepe. Péter-Pál napja (június 29.) és Sarlós Boldogasszony napja (július 2.) az aratás hagyományos kezdőnapjai voltak. Illés (július 20.), Mária Magdolna (július 22.), Szent Jakab (július 25.), Anna (július 26.), Vasas Szent Péter (augusztus 1.), Lőrinc (augusztus 10.) napjához főként időjárás- és termésjóslás kapcsolódik. Nagyboldogasszony napja (augusztus 15.) és Szent István napja (augusztus 20.) a magyar történelem és a katolikus egyház jeles ünnepei. Bertalan napja (augusztus 24.) már az őszi időszakra mutat. Szent Iván napja (június 24.) a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik jeles napja. A napfordulókat már a keresztény egyház létrejötte előtt megünnepelték, a Nap évenkénti megújulását kívánták mágikus úton elősegíteni. A keresztény egyház Szent Jánost tette a nap védőszentjévé, ünnepe az 5. század óta vált általánossá. Az egyház a középkori liturgiájába építette és megszentelte a Szent Iván-napi tüzet. Keresztelő Szent János az utolsó próféta és Jézus előfutára, ő keresztelte meg Jézust. A nyelvünkben máig élő Szent Iván név a bizánci egyház kultikus befolyására emlékeztet. Az ünnep elnevezései Zoborvidéken Vi rágos Szent János, Szeged környékén Búzavágó Szent János, Székelyföl dön Keresztelő Szent János . A Szent Iván-napi tűzgyújtáshoz különböző hiedelmek fűződtek. Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen, és elősegíti a jó termést. A Szent Iván-napi tűzgyújtásról a 15. század óta vannak hiteles adataink. A Szent Iván-napi tűznek egészségvarázsló szerepe is volt, közvetlenül a tűz átugrálása, valamint a felette füstölt különféle növények révén. A tűzbe gyümölcsöt dobáltak, azért, hogy az elhalt gyermekeket gyümölcshöz juttassák.
