Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tátrai Zsuzsanna A parasztság jeles napjai
A PARASZTSÁG JELES NAPJAI 137 ja (december 28.), szilveszter (december 31.), újév (január 1.) és vízkereszt (január 6.). A karácsonyi előkészület négyhetes időszaka, az egyházi év kezdete advent, amely Szent András napját (november 30.) követő vasárnap előes téjével kezdődik. A latin adventus elnevezés jelentése megérkezés, eljövetel. A vallási előkészületet a katolikus egyházban a böjtön kívül a hajnali mise (roráté) jelenti, amelyet a régi magyar nyelvben angyali misé nek, aranyos misének is neveztek. Adventben nem tartottak lakodalmakat és zajos mulatságokat sem. Az utóbbi időben ennek az időszaknak jellegzetes jelképévé vált az adventi koszorú, amely fenyőből, örökzöldből és négy gyertyából készül. Advent négy vasárnapján gyújtják meg egy-egy gyertyáját. Magyarországon 1560-tól Oláh Miklós prímás rendeletére parancsolt ünnep volt Miklós napja (december 6.), de később ez feledésbe merült. A naphoz kapcsolódó ma ismert szokások csak a 19. század végén a városi polgárságtól a falusi értelmiség közvetítésével jutottak el a parasztsághoz. A Mikulás szó a Miklós név szlovák változata, a szokás osztrák eredetű. Az 1950-es években a telet megszemélyesítő télapó elnevezést vezették be hivatalosan, az orosz „gyed mároz” magyarra fordításával. Ma mindkét elnevezéssel találkozhatunk. Szent Miklós püspök egyik legendája szerint az ablakon át aranyrögöket dobott be egy elszegényedett nemesember három lánya számára, hogy becsületesen férjhez mehessenek. Sokan úgy vélik, innen ered az a szokás, hogy az ajándékokat az ablakba teszik. Szent Miklós napja a gyermekek jutalmazásának (és büntetésének) jeles napja. Főleg a Dunántúlon és a magyar nyelvterület északi részén volt ismert a mikulásjárás: Miklós püspök megszemélyesítője az ünnep előestéjén kísé retével, az ördöggel együtt betért a házakhoz, ahol a gyerekeket imádkoztatta és jutalmazta. A titokban, éjszaka érkező és megszemélyesített Mikulás városon és falun egyaránt népszerű szokás. A kereskedelem, édesipar már ősszel megkezdi a jellegzetes csokoládéfigurák árusítását. Mindenfelé piros köpenyes Mikulásokkal találkozhatunk. Újabban a december 6-i Mikulás alakja, öltözete keveredik a tengerentúlról, reklámokból ismert, karácsonykor érkező és ajándékot hozó, telet jelképező öregember figurájával. Kevés olyan jeles nap van az évben, mint Luca napja (december 13.). Ez a nap éppen úgy alkalmas volt a termékenységvarázslásra, mint a házasság és a halál időpontjának megállapítására, továbbá időjóslásra. A Gergely-féle naptárreform (1582) előtt az esztendő legrövidebb napja, egyúttal a téli napforduló kezdőnapja volt. Luca napját az egész ma-
