Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)

Tátrai Zsuzsanna A parasztság jeles napjai

TÁTRAI ZSUZSANNA 138 gyar nyelvterületen gonoszjáró napnak tartották, ezért különösen a bo­szorkányok rontása ellen védekeztek. Tápió-vidéken fokhagymával ke­resztet rajzoltak az ól ajtajára, és közben azt mondogatták: „Luca, Luca távol légy.” Az Ipoly menti falvakban fokhagymával az állatok fejére raj­zoltak keresztet, az istálló elé hamut szórtak, hogy a macska képében járó boszorkányt felismerjék, és nyomát felszedjék. Az ország nyugati megyéi­ben a ház lakói fokhagymagerezdet nyeltek. A söprűt eldugták, hogy a boszorkány ne tudjon azon elrepülni a Gellért-hegyre. A boszorkányok felismerésére készült a lucaszék . Az Ipoly mentén, Pereszlényben a széket Luca-naptól karácsonyig készítették el kilencféle fából: boróka, kökény, jávor, körte, som, jegenyefenyő, akác, cser, rózsafa. Szöget nem használtak az összeillesztéshez. Aki a székre a karácsonyi éj­féli misén felállt, az meglátta, hogy a faluban ki a boszorkány. A boszor­kány a hit szerint ökörszarvat, agancsot vagy tollas fejdíszt viselt. A mise végeztével, aki a Luca széken állt, mákot hintett, hogy a boszorkány utol ne érje, ugyanis a néphit szerint a mákszemeket egyenként kell a boszor­kánynak felszednie. A széket pedig még karácsony éjjelén elégették. Luca napjához sokféle házasságjósló eljárás kapcsolódott, amelyek többségét a Luca napja és karácsony közötti 12 nap alatt kellett elvégezni. A néphit szerint a 12 nap az év 12 hónapjának felel meg. Jósoltak – és még van, aki ma is jósol – az úgynevezett lucacédulá val. Cédulákra különböző férfineveket írtak, s naponta egyet tűzbe vetettek vagy eldobtak, hogy az utolsón megleljék a jövendőbeli nevét. A lucaág at, azaz egy gyümölcságat Luca-napkor vízbe tesznek, s ha karácsonyra kizöldül, a leányzó közeli férjhezmenetelét jelzi. A lucabúzá val, a Lucától karácsonyig csíráztatott búzamagvakból az eljövendő év termésére következtettek. A lucabúza gyakran ma is a kará­csonyfa alá kerül, de már nem a jóslás céljából, hanem hagyományos kará­csonyi szimbólumként. Az időjárásjósló praktikák közé tartozik a lucakalendárium és a hagy ­makalendárium készítése. A lucakalendárium lényege az, hogy megfigye­lik az időjárást Lucától karácsonyig, és a 12 nap időjárásából jósolnak az elkövetkező 12 hónap időjárására. A hagymakalendárium úgy készül, hogy egy hagymát leveleire szednek, és 12 levelébe sót tesznek. Amelyik levélben a só megolvad, az azt jelképező hónapra csapadékot jósol. A Luca-napi hiedelmek többsége a tyúkok termékenységvarázslásá ra vonatkozott. A gazdasszonynak napközben ülnie vagy feküdnie kellett, hogy a tyúkok jó ülősek legyenek. Luca napjának reggelén a nők ügyeltek arra, hogy asszony vagy lány be ne tegye a lábát, mert nem hozna szeren-

Next

/
Thumbnails
Contents