Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)

Frisnyák Zsuzsa Időzavarban: a vasút és a helyi idő

FRISNYÁK ZSUZSA

126

1897-ig a vonatokat állomási haranggal indították – háromféle ütemben húzták, más és más jelentéssel.7

A vasút ütemes működtetése

A vasúti idő – helyi idő kérdésének azonban volt egy másik aspektusa is. A vasutasoknak ismerniük kellett a hivatalos budapesti pontos időt, mégpedig tartózkodási helyüktől függetlenül. 1871 áprilisában a közlekedésügyi miniszter kérésére a közoktatási miniszter megbízta a Budai Reáliskola egyik tanárát, hogy „a budai délkör szerint igazított, s a középidőt mutató normál órának tökéletes pontos járására felügyeljen, és a hazai vasutak közegeinek – ezen óra szerinti igazítás céljából –, bármikor megmutassa”.8

Ez a kezdetleges megoldás az évek során finomodott. Az Or

-7 „Az indulás ideje közeledik”, a „helyet foglalni” és az „indulás” hangjelzés közötti különbség abban volt, hogy a folytatólagos harangozás után hány ütés hangzott el. Lásd Jelzés az állomási haranggal. Jelzési utasítás, 1872. 252.

8 Vasúti órák. Vasúti és Közlekedési Közlöny, 1871. április 27. 141.

Abos vasútállomás. A felvételi épületen menetrend, vonatindító harang és óra