Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)

Granasztói Péter Munkaidő, szabadidő, szórakozás. A társadalmi idők átalakulása a 19. században és a 20. század első felében

MUNKAIDŐ, SZABADIDŐ, SZÓRAKOZÁS

117

nük a modern nagyvárosi (mulatók, színházak, mozi) és a falusi tradicionális elemek (népünnepélyek, búcsúszerű látványosságok). A nagyvárosi szabadidő-eltöltési, szórakozási szokások részletesebb vizsgálata azért is érdekes, mert jól tetten érhetők segítségükkel a különböző társadalmi rétegek (arisztokratáktól a középpolgári rétegeken keresztül a munkásokig, a frissen vidékről érkezőkig) egymástól elkülönülő társadalmi idői.

A nyugat-európai nagyvárosok ritmusát kifejezetten a különböző időhasználatok adták. Az új időbeliségek a városi teret is átalakították. Ezek kialakításában, a városi terek megszervezésében a városvezetésen kívül egy ideig maguk a gyártulajdonosok is részt vettek. A parkok, a kertek, a sugárutak és a sportpályák kialakításakor egyaránt figyelembe vették a sok esetben újdonságnak számító szabadidős tevékenységeket.

Az egyik esemény, amely a századfordulós Budapest közép- és felső rétegeinek ritmusát, idejét alakította, a lóverseny volt. 1898-ban a következőket írták ezzel kapcsolatban a Hét című újságban: „Alig változott Bu

dapest. Megmaradtak régi mulatságai, hű maradt spíszburgeres szokásaihoz... Csak két dolog változtatott életmódján, a lóverseny és a bicikli.”4

A 4 A Hét, 1898. május 29. 343.

Kiránduló társaság a „zöldben” 1912-ben